Egy csillagos estén könnyű rácsodálkozni az égre, de a látvány értelmezése már külön kaland. Ebben a csillagászati kvízben az ismerős nevek mellett az összefüggésekre is szükséged lesz, és néha érdemes egy pillanatra félretenned az első megérzésedet.
A sarki fény ragyogásától a Nap távoli jövőjéig vezet az út, közben pedig a csillagok fényességét jelölő számokat is értelmezned kell. A feladat nem egyszerűen a ráismerés, hanem annak eldöntése, hogyan működik mindaz, amit az égen megfigyelünk.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Műveltségi kvíz: Nyolc kérdés, amire sokan rávágják a választ, pedig nem ártana kétszer átgondolni. Utána jöhet ez a kihívás: Ezt a 8 irodalmi kérdést még az olvasás szerelmesei is könnyen elronthatják! Te hányat tudsz?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. A Naprendszer melyik bolygópárjának nincs természetes holdja?
Helyes válasz: A Merkúrnak és a Vénusznak.
A Merkúrnak és a Vénusznak nincs természetes holdja. A Naprendszer másik hat bolygója körül keringenek természetes kísérők, bár ezek száma és mérete nagyon eltérő.
2. Két csillag látszó fényessége 1, illetve 4 magnitúdó. Melyiket látjuk fényesebbnek?
Helyes válasz: Az 1 magnitúdósat.
A magnitúdóskálán a kisebb szám nagyobb látszó fényességet jelent, ezért az 1 magnitúdós csillagot látjuk fényesebbnek. A skála logaritmikus, vagyis azonos magnitúdókülönbség azonos fényességarányt fejez ki.
3. Melyik a Naphoz legközelebbi másik csillag?
Helyes válasz: A Proxima Centauri.
A Nap legközelebbi csillagszomszédja a Proxima Centauri, valamivel több mint négy fényév távolságban. Vörös törpecsillag, amely közelsége ellenére szabad szemmel nem látható.
4. Mi kelti a sarki fény jellegzetes világítását a Föld felső légkörében?
Helyes válasz: Energiadús részecskék gerjesztik a légkör atomjait és molekuláit.
A felső légkörbe jutó energiadús részecskék ütközései gerjesztik a légköri atomokat és molekulákat, amelyek fényt bocsátanak ki. A különböző színek többek között attól függnek, milyen légköri összetevő és milyen magasságban sugároz.
5. Hogyan változik meg a Nap mérete, amikor fejlődése során vörös óriássá válik?
Helyes válasz: A jelenlegi méretének sokszorosára duzzad.
A vörös óriás állapotban a Nap külső rétegei jelentősen kitágulnak, így mérete sokszorosára nő. Eközben felszíne hűvösebbé válik, de hatalmasra növekvő sugárzó felülete miatt összességében több energiát bocsát ki.
6. Melyik csillagkép jellegzetes része az övnek nevezett, közel egy sorban látszó három fényes csillag?
Helyes válasz: Az Orioné.
A három, közel egy vonalban látszó fényes csillag az Orion övét alkotja. Ez a jellegzetes alakzat jó kiindulópont a csillagkép felismeréséhez, amely a magyarországi téli égbolt feltűnő látványossága.
7. Két gömb alakú csillag felszíni hőmérséklete azonos, de az egyik sugara kétszer akkora. Mennyi energiát sugároz ki másodpercenként a nagyobb a kisebbhez képest?
Helyes válasz: Négyszer annyit.
Azonos felszíni hőmérséklet mellett a kisugárzott teljesítmény a csillag felszínével arányos. A gömb felszíne a sugár négyzetével nő, ezért kétszeres sugárhoz négyszeres energiakibocsátás tartozik.
8. Miért látunk részben más csillagképeket télen és nyáron ugyanarról a helyről, az éjszaka közepén?
Helyes válasz: A Föld keringése miatt az éjszakai oldal más irányba tekint a világűrben.
A Föld Nap körüli keringése során változik, hogy az éjszakai oldalról a világűr melyik irányába látunk. Emiatt az éjszaka közepén megfigyelhető csillagképek köre évszakonként eltér, miközben egyes, a látóhatár alá sosem bukó csillagképek egész évben láthatók.
