Egy csillagos este könnyen felébreszti a kíváncsiságot, de az égbolt látványa még nem magyarázza meg, hogyan működnek az égitestek. Ebben a csillagászati kvízben az ismerős nevek mögötti összefüggéseken gondolkodhatsz el, és eldöntheted, melyik elképzelésed áll biztos alapokon.
A Hold túlsó oldalán uralkodó fényviszonyoknál érdemes félretenni a megszokott szófordulatokat, az Io vulkánjainál pedig a hő eredetét keresni. Közben a Fiastyúk természetét is fel kell idézned, hogy a jól ismert égi látványhoz a megfelelő csillagászati fogalmat társítsd.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Mit érnek az iskolai emlékek, amikor a történelmi kvíz összefüggéseket kér?. Ezt is érdemes kipróbálnod: Mennyire emlékszel a földrajzórákra? Ez a 8 kérdés most alaposan próbára tesz!.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik bolygó tengely körüli teljes fordulata tart tovább, mint a Nap körüli keringése?
Helyes válasz: A Vénuszé.
A Vénusz olyan lassan forog, hogy egy teljes tengelyfordulata tovább tart, mint egy Nap körüli keringése. Ez a csillagokhoz viszonyított forgásra igaz, a két egymást követő napdeleléssel meghatározott nap hossza más.
2. Milyen égitestegyüttes a Fiastyúk?
Helyes válasz: Egy nyílthalmaz.
A Fiastyúk, más néven Plejádok, egymással fizikai kapcsolatban álló csillagok nyílthalmaza. Tagjai közös csillagkeletkezési környezetből származnak, így nem pusztán a látóirány miatt látszanak egymás közelében.
3. Mi az űrtávcsövek egyik fontos előnye a földi távcsövekkel szemben?
Helyes válasz: Megfigyeléseiket nem zavarják a földi légkör hatásai.
Az űrtávcsövek megfigyeléseit nem rontja a földi légkör fényelnyelése és a levegő nyugtalansága. Olyan sugárzási tartományokat is vizsgálhatnak, amelyekből a légkör keveset vagy semmit sem enged a felszínre.
4. Mi táplálja elsősorban a Jupiter Io nevű holdjának rendkívül erős vulkáni működését?
Helyes válasz: Az árapályerők okozta ismétlődő alakváltozás és belső melegedés.
Az Io belsejét elsősorban az árapályerők által okozott ismétlődő deformáció melegíti. A Jupiter erős gravitációs hatása és a holdak közötti pályakapcsolatok fenntartják ezt a folyamatot, amely intenzív vulkáni működést táplál.
5. Melyik állítás igaz a Hold Földről nem látható túlsó oldalára?
Helyes válasz: Ott is váltakozik a nappal és az éjszaka.
A Hold túlsó oldala nincs állandó sötétségben, ugyanúgy kap napfényt, mint a felénk forduló oldal. A túlsó oldal kifejezés a Földhöz viszonyított helyzetet jelöli, nem a megvilágítását.
6. Mit jelent egy távoli galaxis fényének vöröseltolódása?
Helyes válasz: A megfigyelt fény hullámhossza hosszabb lett.
Vöröseltolódáskor a fény jellegzetes színképvonalai a hosszabb hullámhosszak felé tolódnak. A távoli galaxisok esetében ennek meghatározó oka a világegyetem tágulása, amely az úton lévő fény hullámhosszát is megnyújtja.
7. Miért telik el több idő két újhold között, mint amennyi alatt a Hold egyszer megkerüli a Földet a távoli csillagokhoz képest?
Helyes válasz: Mert közben a Föld is továbbhalad a Nap körüli pályáján.
Miközben a Hold körbejárja a Földet, a Föld is elmozdul a Nap körül. A Holdnak ezért a csillagokhoz viszonyított teljes kör után még tovább kell haladnia, hogy ismét létrejöjjön az újholdhoz szükséges helyzet.
8. Hol található a Kuiper-öv, amelynek a Plútó is tagja?
Helyes válasz: A Neptunusz pályáján túli térségben.
A Kuiper-öv a Neptunusz pályáján túl elhelyezkedő, sok jeges kis égitestet tartalmazó térség. A Plútó is ehhez a vidékhez tartozik, amely különbözik a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövtől.
