Egy régi történelemóra emléke néha éppen akkor elevenedik meg, amikor két hihető válasz között kell döntened. Ebben a történelmi kvízben az ismert fordulópontok mellett az is számít, mennyire érted a hajdani döntések következményeit és a különböző államok működését.
Caesar folyóátkelésénél nem a térképet kell felidézned, hanem a lépés politikai súlyát, a maja városoknál pedig a hatalom szervezetét. A kiegyezés után működő minisztériumok közös feladatai szintén megfontolást kívánnak, mert a hasonlóan hangzó ügyek között fontos különbségek húzódnak.
A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Csak egy kép és három lehetőség: felismered, melyik növényről van szó?. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Műveltségi kvíz: Van Gogh, Napóleon és Abigél is előkerül, vajon hány pontod lesz?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik vereség vetett véget a magyarok nyugat-európai kalandozó hadjáratainak?
Helyes válasz: Az augsburgi vereség.
A 955-ös augsburgi vereség után megszűntek a magyarok nyugat-európai kalandozó hadjáratai. Ez azonban nem jelentette valamennyi hadjárat azonnali végét, a délkeleti irányú támadások még folytatódtak.
2. Melyik alapelvet erősítette meg Napóleon polgári törvénykönyve?
Helyes válasz: A férfi polgárok törvény előtti egyenlőségét.
Napóleon polgári törvénykönyve megerősítette a férfi polgárok törvény előtti egyenlőségét és a magántulajdon védelmét. Az egyenlőség nem terjedt ki ugyanúgy a nőkre, akiknek családjogi helyzete erősen alárendelt maradt.
3. Milyen uralkodói címet szerzett Luxemburgi Zsigmond a magyar királyi cím mellé?
Helyes válasz: Német-római császár.
Luxemburgi Zsigmond magyar királyként később a német-római császári címet is megszerezte. Uralkodása így nemcsak Magyarország, hanem az európai politika szempontjából is jelentős volt.
4. Kikre terjesztette ki Caracalla császár 212-es rendelete a római polgárjogot?
Helyes válasz: A birodalom csaknem minden szabad lakosára.
Caracalla rendelete a Római Birodalom csaknem minden szabad lakosának polgárjogot adott. A rabszolgákat nem tette szabad polgárokká, ezért a szabad jogállás és a polgárjog közötti különbség itt döntő.
5. Milyen politikai szervezet jellemezte a maja civilizációt a klasszikus korszakában?
Helyes válasz: Több, egymással versengő városállam létezett.
A klasszikus kori maja világot nem egyetlen központi uralkodó vezette, hanem számos városállam alkotta. Ezek saját uralkodókkal rendelkeztek, szövetségeket kötöttek, és háborúkat is vívtak egymással.
6. Miért vált történelmi fordulóponttá, amikor Caesar seregével átlépte a Rubicont?
Helyes válasz: Ezzel fegyveresen szembeszegült a senatussal, és polgárháború kezdődött.
Caesar a Rubicon átlépésével hadseregét a tartományából Itáliába vezette, és nyíltan szembefordult a senatus rendelkezéseivel. A lépés polgárháborúhoz vezetett, és azóta is a visszafordíthatatlan döntések jelképe.
7. Az 1867-es kiegyezés után melyik ügycsoportot intézte Ausztria és Magyarország közös minisztériumokon keresztül?
Helyes válasz: A külügyet, a hadügyet és az ezekhez kapcsolódó pénzügyet.
A dualista államban közös minisztérium intézte a külügyet, a hadügyet és az ezek finanszírozásához kapcsolódó pénzügyet. Ez nem jelentett teljesen közös állami költségvetést, Ausztriának és Magyarországnak saját kormánya és külön pénzügyminisztériuma is volt.
8. Mi volt a pestisjárványok idején alkalmazott vesztegzár elsődleges célja?
Helyes válasz: A fertőzés továbbterjedésének megakadályozása elkülönítéssel.
A vesztegzárral elkülönítették a fertőzésgyanús embereket, illetve korlátozták az érintett területek forgalmát. Az eljárást már jóval a kórokozók tudományos azonosítása előtt alkalmazták a járványok terjedésének fékezésére.
