Készen állsz a kihívásra?

Szabad a gondolkodás, fogós a választás ebben a vegyes kvízben

Kvíz

Egy ismerős név vagy cím még nem mindig hozza magával a biztos választ. Ebben a vegyes kvízben érdemes időt hagyni a felidézésre, mert hol egy régi tananyag, hol egy jól megértett összefüggés segít különbséget tenni a hihető lehetőségek között.

Egy dal előadásánál azon is múlik a felismerés, hogyan kapnak hangot a szereplők, egy híres festménynél pedig a központi alak környezetét kell felidézni. Akhilleusz és a teknős versenyében már a gondolatmenetet érdemes megvizsgálni, nem egyszerűen elképzelni a futó és az állat sebességét.

A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Agykarbantartó kvíz: Beethoven, Karinthy és a rózsák háborúja, vajon mennyire vagy felkészült?. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Hat ponttal a zsebedben zárul ez a földrajzi kvíz?.

1/8
Melyik uralkodó került az angol trónra a monarchia 1660-as helyreállításakor?
Melyik országhoz tartozik az Atlanti-óceánban fekvő Madeira?
Milyen műfajú Petőfi Sándor János vitéz című műve?
Akhilleusz és a teknős paradoxonában a futónak mindig el kell érnie a teknős előző helyét. Miért nem bizonyítja ez, hogy sosem érheti utol?
Mit mutattak meg Newton prizmával végzett fénykísérletei?
Mivel táplálkoznak elsősorban a Galápagos-szigetek tengeri leguánjai?
Min áll a központi nőalak Botticelli Vénusz születése című festményén?
Hogyan szólalnak meg az elbeszélő és a szereplők Schubert A rémkirály című dalának eredeti változatában?

A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata

1. Melyik uralkodó került az angol trónra a monarchia 1660-as helyreállításakor?

Helyes válasz: II. Károly.

A monarchia helyreállításakor II. Károly, a kivégzett I. Károly fia foglalta el a trónt. A két uralkodó uralma közé eső időszakban Anglia köztársasági, majd protektorátusi berendezkedés alatt állt.

2. Melyik országhoz tartozik az Atlanti-óceánban fekvő Madeira?

Helyes válasz: Portugáliához.

Madeira Portugáliához tartozó autonóm régió az Atlanti-óceánban. A sziget híres levadái hagyományosan a víz elvezetését és a mezőgazdasági területek öntözését szolgálják.

3. Milyen műfajú Petőfi Sándor János vitéz című műve?

Helyes válasz: Elbeszélő költemény.

A János vitéz elbeszélő költemény, vagyis verses formában mond el összefüggő történetet. Kukorica Jancsi kalandjaiban a falusi élet világa mesebeli helyszínekkel és csodás eseményekkel kapcsolódik össze.

4. Akhilleusz és a teknős paradoxonában a futónak mindig el kell érnie a teknős előző helyét. Miért nem bizonyítja ez, hogy sosem érheti utol?

Helyes válasz: Mert a végtelen sok útszakasz megtételéhez szükséges idők összege véges lehet..

Végtelen sok, egyre rövidebb időtartam összege is lehet véges. A gondolatmenet az utat végtelen sok részre osztja, de ebből nem következik, hogy a teljes út megtétele végtelen ideig tart.

5. Mit mutattak meg Newton prizmával végzett fénykísérletei?

Helyes válasz: A fehér fény különböző színű fényösszetevőkre bontható..

Newton kísérletei megmutatták, hogy a fehér fény különböző színű összetevőkből áll, amelyeket a prizma eltérően térít el. A színek tehát nem egyszerűen az üveg által létrehozott elszíneződések.

6. Mivel táplálkoznak elsősorban a Galápagos-szigetek tengeri leguánjai?

Helyes válasz: Tengeri algákkal.

A tengeri leguánok elsősorban a sziklákon növő tengeri algákat fogyasztják. Táplálékukat a parti sávban és merülés közben is megszerezhetik, ami különleges életmód a gyíkok között.

7. Min áll a központi nőalak Botticelli Vénusz születése című festményén?

Helyes válasz: Egy hatalmas kagylóhéjon.

Botticelli festményének központi alakja egy hatalmas kagylóhéjon áll. A mű Vénusz tenger felől történő megérkezését jeleníti meg, nem egy hétköznapi értelemben vett születési jelenetet.

8. Hogyan szólalnak meg az elbeszélő és a szereplők Schubert A rémkirály című dalának eredeti változatában?

Helyes válasz: Egyetlen énekes jeleníti meg valamennyi megszólalót..

A dal eredeti változatában egyetlen énekes szólaltatja meg az elbeszélőt, az apát, a fiút és a rémkirályt is. Az előadó hangszínnel és kifejezésmóddal különíti el a megszólalókat, miközben a zongorakíséret fenntartja a drámai feszültséget.