A hatpontos célhoz most érdemes megállni egy pillanatra, és végiggondolni, hogyan működnek az élőlények. Ebben a biológiai kvízben az iskolából megmaradt fogalmak mellé a hétköznapi megfigyeléseid is jól jönnek, de a hangzatos válasz helyett mindig a pontos magyarázatot kell keresned.
A hideg vízben úszó tengeri vidra védelmétől a kenyérkovász parányi lakóiig vezet az út, és közben egy ismerős konyhai alapanyag szerkezete is kérdéssé válik. A végén azt is mérlegelned kell, mit állíthatunk biztosan egy dominánsnak nevezett génváltozatról pusztán ennek a fogalomnak az ismeretében.
A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Űrpróba indul: gyűjts hat pontot a csillagászati kvízben!. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Agykarbantartó kvíz: Beethoven, Karinthy és a rózsák háborúja, vajon mennyire vagy felkészült?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért gyorsul fel általában a légzésünk intenzív futás közben?
Helyes válasz: A dolgozó izmok több oxigént használnak fel, és több szén-dioxidot termelnek.
A dolgozó izmok fokozott energiaigénye miatt nő az oxigénfelhasználásuk és a szén-dioxid-termelésük. A gyorsabb, mélyebb légzés segíti az oxigén felvételét és a szén-dioxid eltávolítását, miközben a vérkeringés is felgyorsul.
2. Miért nevezik félélősködőnek a fák ágain növő fehér fagyöngyöt?
Helyes válasz: Vizet és ásványi anyagokat von el a gazdanövénytől, de maga is fotoszintetizál.
A fehér fagyöngy a gazdafa vízszállító rendszeréhez kapcsolódva jut vízhez és oldott ásványi anyagokhoz. Zöld leveleiben ugyanakkor fotoszintézissel maga állít elő szerves anyagokat, ezért félélősködőnek nevezzük.
3. Mi védi elsősorban a tengeri vidrát a hideg vízben történő gyors hővesztéstől?
Helyes válasz: A rendkívül sűrű bundájában visszatartott levegő.
A tengeri vidra sűrű bundája levegőt tart vissza, amely hőszigetelő réteget képez a bőre körül. A bunda rendszeres tisztogatása ezért létfontosságú, az olajszennyezés pedig különösen veszélyes rá, mert tönkreteheti ezt a szigetelést.
4. Milyen mikroorganizmusok együttműködése jellemző a hagyományos kenyérkovászra?
Helyes válasz: Élesztőgombáké és tejsavbaktériumoké.
A hagyományos kovászban élesztőgombák és tejsavbaktériumok élnek együtt. Az élesztők szén-dioxid-termelése hozzájárul a tészta lazításához, a baktériumok által képzett savak pedig a kovászos kenyér jellegzetes ízéhez.
5. Melyik anyag alkotja a tyúktojás kemény héjának túlnyomó részét?
Helyes válasz: Kalcium-karbonát.
A tyúktojás kemény héja nagyrészt kalcium-karbonátból áll, szerves anyagokból felépülő vázba rendeződve. A héj védelmet nyújt, miközben apró pórusai lehetővé teszik a fejlődő embrió gázcseréjét.
6. Melyik növényi szerv módosulásával alakult ki a Vénusz légycsapójának összecsukódó rovarcsapdája?
Helyes válasz: A levél.
A Vénusz légycsapójának csapdája módosult levélrész, nem virág. Belső felszínén érzékeny szőrök találhatók, amelyek megfelelő ingerlése kiváltja a csapda összezáródását.
7. Egy génváltozat domináns egy másikkal szemben. Következik-e ebből, hogy gyakoribb is a népességben?
Helyes válasz: Nem, a dominancia a két változat együttes jelenlétekor megjelenő tulajdonságra vonatkozik.
A dominancia azt írja le, hogyan jelenik meg egy tulajdonság, amikor egy egyed ugyanabból a génből két különböző változatot hordoz. Nem mondja meg, melyik változat gyakoribb vagy előnyösebb, így domináns génváltozat is lehet ritka.
8. Valaki magashegyi tartózkodás alatt alkalmazkodik a ritkább levegőhöz. Miért nem tekinthető ez önmagában evolúciós változásnak?
Helyes válasz: Mert az egyén élettani alkalmazkodása önmagában nem jelenti a népesség öröklődő összetételének nemzedékeken át történő változását.
A magashegyi környezethez történő akklimatizáció az egyén szervezetének élettani válasza. Evolúcióról a népességek öröklődő jellemzőinek nemzedékek során bekövetkező változásakor beszélünk, amihez nem szükséges új faj kialakulása.
