Hat pont megszerzése most olyan feladat, amelyhez az élővilágról őrzött emlékeket is érdemes átgondolni. Ebben a biológiai kvízben nem pusztán fogalmakat kell felismerned, hanem eldöntened, melyik magyarázat illik valóban egy ismerős működéshez, és melyik hangzik csupán hihetően első hallásra.
A tengeri madarak sóháztartása mellett a tej fogyasztását követő emésztési panaszok oka is gondolkodásra hív. A szitakötők fejlődésénél pedig azt kell felidézned, mennyire követik más rovarok életútját, mert a természetben a hasonló kezdet korántsem jelent mindig ugyanolyan folytatást is.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Ismerős jelenség, szokatlan magyarázat? Biológiai kvíz a kíváncsiságodnak. Utána jöhet ez a kihívás: Hat pontért már érdemes megdolgozni ebben az agymozgató kvízben.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Mi juttatja le a lenyelt falatot a nyelőcsövön át akkor is, ha fekve eszünk?
Helyes válasz: A nyelőcső falának tovaterjedő izom-összehúzódásai.
A nyelőcső falának összehangolt, hullámszerű összehúzódásai továbbítják a falatot a gyomor felé. Ezt perisztaltikának nevezzük, és működéséhez nem szükséges, hogy a táplálék a gravitáció irányában haladjon.
2. Hogyan szabadul meg számos tengeri madár a szervezetébe jutó fölösleges só egy részétől?
Helyes válasz: Külön sómirigyek váladékával üríti ki.
Számos tengeri madár sómirigyei tömény, sós váladékot választanak ki, amely az orrnyílások környékén távozhat. Ez a vesék munkáját kiegészítő alkalmazkodás segít a tengeri táplálékkal és vízzel felvett só eltávolításában.
3. Hogyan okoz csípő érzést a nagy csalán, amikor hozzáérünk?
Helyes válasz: Törékeny szőrképletei irritáló anyagokat juttatnak a bőrbe.
A csalán csípőszőreinek csúcsa érintéskor letörhet, a visszamaradó hegyes rész pedig megsértheti a bőrt és irritáló anyagokat juttathat bele. A szőr így parányi injekciós tűhöz hasonlóan működik.
4. A batáta, vagyis az édesburgonya melyik megvastagodott növényi szervét fogyasztjuk?
Helyes válasz: A gyökerét.
A batáta ehető része tápanyagokat raktározó, megvastagodott gyökér. A közönséges burgonya gumója ezzel szemben módosult szár, ezért a hasonló konyhai felhasználás eltérő növényi szerveket takar.
5. Mi okozza közvetlenül a laktózérzékenységet?
Helyes válasz: A tejcukrot bontó enzim elégtelen működése.
A laktáz enzim a vékonybélben bontja le a tejcukrot. Ha kevés működik belőle, az emésztetlen laktóz a vastagbélbe jutva puffadást és más emésztési panaszokat okozhat, ami nem azonos a tejfehérje-allergiával.
6. Melyik fejlődési szakasz hiányzik a szitakötők életciklusából, miközben a lepkékében megtalálható?
Helyes válasz: A bábszakasz.
A szitakötők fejlődésében nincs bábállapot, a vízi lárvából az utolsó vedléskor lesz szárnyas rovar. A lepkék teljes átalakulással fejlődnek, amelynek része a hernyó és a kifejlett állat közötti bábszakasz.
7. Egy megvilágított zöld növény összességében oxigént ad le a környezetének. Mit állapíthatunk meg ebből a fotoszintéziséről és sejtlégzéséről?
Helyes válasz: Több oxigén keletkezik a fotoszintézisében, mint amennyit a sejtlégzése felhasznál.
A növény sejtjei fényben is végeznek sejtlégzést, miközben a fotoszintézis oxigént termelhet. A környezetbe jutó nettó oxigéntöbblet azt jelzi, hogy a termelés meghaladja a felhasználást, nem pedig azt, hogy a légzés megszűnt.
8. Miben segítheti egy vadon élő növény magjainak terjedését az érett termés édes, húsos része?
Helyes válasz: Fogyasztásra csábítja az állatokat, amelyek elszállíthatják a magokat.
A húsos termés táplálékot kínál az állatoknak, amelyek a magokat az anyanövénytől távolabbra vihetik. Egyes magok az emésztőrendszeren áthaladva, mások az elhurcolt termés maradványaival kerülnek új helyre.
