Az élővilág megoldásai elsőre furcsának tűnhetnek, mégis érthetővé válnak, ha felismerjük a mögöttük működő folyamatokat. Ebben a biológiai kvízben azt mérlegelheted, mennyire tudod összekapcsolni a megfigyelhető jelenségeket az iskolából megmaradt ismeretekkel, és hol érdemes újragondolnod az első tippedet.
Egy nátha az étkezés élményét is megváltoztathatja, egy elhasználódott madártoll pedig a megújulás kérdését veti fel. A fa évgyűrűjét vizsgálva azon is eltöprenghetsz, hogyan őrződhetnek meg a növekedés különböző szakaszai ugyanabban a törzsben, egymás mellett.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: A hibátlant ráérsz üldözni: előbb szerezz hat pontot a vegyes kvízben!. Vagy folytasd ezzel: Ismerős jelenség, szokatlan magyarázat? Biológiai kvíz a kíváncsiságodnak.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért érezhetjük kevésbé jellegzetesnek az ételek ízét, amikor nátha miatt eldugul az orrunk?
Helyes válasz: Mert az ételek aromájának felismeréséhez a szaglásunk is hozzájárul..
Az ételélményben az alapízek mellett a szaglásnak is jelentős szerepe van. Rágás közben illékony anyagok jutnak a szájüreg felől az orrüregbe, ezért az orrdugulás az aromák érzékelését is gyengítheti.
2. Hogyan pótolja a legtöbb cápa az elveszített fogait?
Helyes válasz: Az állkapcsában hátrébb fejlődő fogak kerülnek a helyükre..
A legtöbb cápa fogazata folyamatosan megújul, az elöl működő fogak mögött újabbak fejlődnek. Az elveszített fog helyét így egy hátrébb elhelyezkedő fog veheti át.
3. Miért különülhet el világosabb és sötétebb rész egy mérsékelt övi fa egyetlen évgyűrűjén belül?
Helyes válasz: Mert a növekedési időszak különböző szakaszaiban eltérő szerkezetű faanyag képződik..
A növekedési időszak elején és későbbi részében képződő faanyag sejtjeinek mérete és falvastagsága eltérhet. Ez hozza létre a korai és a késői pászta eltérő megjelenését egy évgyűrűn belül.
4. Miért kell a madaraknak vedléssel lecserélniük az elhasználódott tollakat?
Helyes válasz: Mert a kifejlett tollak nem tartalmaznak élő sejteket, amelyek kijavíthatnák a sérüléseiket..
A teljesen kifejlődött toll élettelen, elszarusodott képlet, ezért sérüléseit nem tudja élő szövetként begyógyítani. Vedléskor a tolltüszőből új toll fejlődik az elhasználódott helyére.
5. Melyik folyamat zavarához vezethet a K-vitamin súlyos hiánya?
Helyes válasz: A véralvadás zavarához..
A K-vitamin több véralvadásban részt vevő fehérje megfelelő működéséhez szükséges. Súlyos hiányakor ezért fokozódhat a vérzékenység, és elhúzódhat a vérzés megszűnése.
6. Mit jelent, hogy a sárgarépa természetes életciklusa szerint kétéves növény?
Helyes válasz: Az első évben főként növekszik és tartalékol, a másodikban virágzik és magot érlel..
A sárgarépa az első évben levélzetet és tápanyagokat raktározó gyökeret fejleszt. Ha a talajban marad és áttelel, rendszerint a következő évben hoz virágzó hajtást, majd magot.
7. Két gén ugyanazon kromoszómán, egymáshoz közel helyezkedik el. Miért öröklődhetnek a változataik gyakran együtt?
Helyes válasz: Mert az ivarsejtképzéskor kisebb eséllyel történik szakaszcsere a két közeli gén között..
Az egy kromoszómán egymáshoz közel elhelyezkedő gének kapcsoltan öröklődhetnek. Szakaszcsere szétválaszthatja a változataikat, de erre kisebb az esély, mint két távolabb elhelyezkedő gén esetében.
8. Egy öröklődő génváltozat kizárólag a szaporodási időszak lezárulta után hosszabbítja meg az életet. Miért nem feltétlenül terjed el ettől természetes szelekcióval, ha az idősebb egyedek az utódok túlélését sem segítik?
Helyes válasz: Mert a hosszabb élet ebben a helyzetben nem növeli a következő nemzedékhez való genetikai hozzájárulást..
A természetes szelekció szempontjából az számít, hogy egy öröklődő változat mennyiben járul hozzá a következő nemzedékek létrejöttéhez. Ha a hosszabb élet sem a szaporodást, sem a rokon utódok túlélését nem segíti, önmagában nem jelent ilyen előnyt.
