Egy ismerős természeti jelenséget könnyű felismerni, de a működését már nem mindig ilyen egyszerű megmagyarázni. Ez a biológiai kvíz arra hív, hogy az élővilágról őrzött emlékeidet alaposabban megvizsgáld, és a hangzatos válasz helyett a pontosat válaszd.
A szarvas agancsát most nem elég felismerni, a halaknál pedig egy kevésbé feltűnő érzékszerv szerepét kell felidézned. Később két, ugyanazért a táplálékért versengő faj helyzetét mérlegeled, így a jól ismert élőlényektől az együttélésük szabályaiig vezet a gondolatmenet.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: Közelinek látszik, távolinak bizonyul: csillagászati kvíz a látszat mögött. Vagy folytasd ezzel: Nem csak a tankönyvi tudás számít! Vajon hány pontot érsz el ebben a biológiai kvízben?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miben különbözik a gímszarvas agancsa a szarvasmarha szarvától?
Helyes válasz: Az agancs csontból áll, és rendszeresen lehullik, majd újranő..
A gímszarvas agancsa csontképződmény, amelyet a hím évente elhullajt, majd újranöveszt. A növekvő agancsot vérerekben gazdag, bársonyos bőr borítja, míg a szarvasmarha tartós szarvának csontos alapját szarutok fedi.
2. Mi a gégefedő egyik fontos szerepe nyeléskor?
Helyes válasz: Segít megakadályozni, hogy a falat a légutakba kerüljön..
Nyeléskor a gégefedő a gégebemenet fölé hajlik, és a többi védőmechanizmussal együtt segít távol tartani a falatot a légutaktól. A félrenyeléskor jelentkező köhögés szintén a légutak védelmét szolgálja.
3. Miben segítik a borsót a levelein fejlődő kacsok?
Helyes válasz: A támasztékba kapaszkodásban..
A borsó kacsai támaszték köré csavarodva rögzítik a növényt, így annak hajtása magasabbra juthat. Ezek a kacsok módosult levélrészek, nem külön gyökerek.
4. Mit érzékelnek a halak az oldalvonalszervükkel?
Helyes válasz: A környező víz mozgását és rezgéseit..
Az oldalvonalszerv érzéksejtjei a környező víz elmozdulásait és rezgéseit érzékelik. Ez segítheti a halat az akadályok, a közeledő állatok és a rajban úszó társak mozgásának észlelésében akkor is, amikor rosszak a látási viszonyok.
5. Mi történik pollenallergia esetén?
Helyes válasz: Az immunrendszer túlzottan reagál a virágpor egyes, egyébként ártalmatlan anyagaira..
Pollenallergiában az immunrendszer a virágpor bizonyos összetevőire indokolatlanul erős védekező választ ad. A reakció során felszabaduló anyagok, köztük a hisztamin, tüsszögést, orrfolyást és szemviszketést okozhatnak.
6. A zöld növényi sejtek melyik sejtalkotójában zajlik a fotoszintézis?
Helyes válasz: A zöld színtestben..
A fotoszintézis a zöld színtestekben, más néven kloroplasztiszokban zajlik. Ezekben található a fényenergia megkötésében fontos klorofill, amely a növények zöld színét is adja.
7. Két faj ugyanazt a szűkösen rendelkezésre álló táplálékot fogyasztja ugyanazon az élőhelyen. Ha egyikük tartósan hatékonyabban jut hozzá, mi várható változatlan körülmények között?
Helyes válasz: A hatékonyabb faj helyben kiszoríthatja a másikat..
Ha két faj ugyanazért a korlátozott erőforrásért verseng, a tartósan sikeresebb versenytárs helyben kiszoríthatja a másikat. A természetben az együttélést gyakran az segíti, hogy a fajok eltérő táplálékot, területet vagy napszakot használnak.
8. Az ivarsejtképzés során az anyai és apai eredetű homológ kromoszómák szakaszokat cserélhetnek egymással. Mi ennek az egyik következménye?
Helyes válasz: Új kombinációkba rendeződhetnek a már meglévő génváltozatok..
A kromoszómaszakaszok cseréje, az átkereszteződés új kombinációkba rendezheti az anyai és apai eredetű génváltozatokat. Ez növeli az utódok genetikai változatosságát anélkül, hogy önmagában megváltoztatná a kromoszómaszámot.
