A múlt néha éppen akkor tréfál meg, amikor egy név vagy esemény túlságosan ismerősnek hangzik. Ebben a történelmi kvízben a régi leckékből megmaradt emlékeket kell pontos tudássá rendezni, és közben érdemes ellenállni az első, magabiztos tipp csábításának.
Egy középkori oklevélnél azon múlik a döntés, pontosan kikre vonatkozott a védelme, Marathónnál pedig a hadvezérek között kell eligazodni. Napóleon oroszországi hadjárata másféle mérlegelést kíván, ott a katonák ellátása és a hadviselés kapcsolata kerül a figyelem középpontjába.
A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Játssz emlékezetből, ne fülszövegből: irodalmi kvíz könyvbarátoknak. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Segítség nélkül is megtalálod a kapaszkodót ebben az agykarbantartó kvízben?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Kiket védett szövege szerint az 1215-ös Magna Carta híres rendelkezése az önkényes fogságba vetéssel szemben?
Helyes válasz: A szabad embereket.
A rendelkezés a szabad embereket védte a jogszerű eljárás nélküli fogságba vetéstől és más önkényes intézkedésektől. Ez fontos jogtörténeti előzmény, de nem jelentett a mai értelemben vett, mindenkire egyformán kiterjedő alapjogi védelmet.
2. Melyik ország koronáját viselte Nagy Lajos a magyar mellett?
Helyes válasz: Lengyelországét.
Nagy Lajos magyar királyként a lengyel trónt is megszerezte, így a két országot perszonálunió kapcsolta össze. Ez közös uralkodót jelentett, nem a két királyság összeolvadását.
3. Melyik hadvezérnek volt meghatározó szerepe az athéniak marathóni győzelmében?
Helyes válasz: Miltiadésznek.
Miltiadész az athéni hadvezérek egyikeként meghatározó szerepet játszott a marathóni győzelemben. Az athéniakat plataiai szövetségeseik is segítették a perzsa haderő elleni csatában.
4. Melyik esemény vezetett II. Miklós, az utolsó Romanov-cár lemondásához?
Helyes válasz: Az 1917-es februári forradalom.
II. Miklós az 1917-es februári forradalom következtében mondott le, és ezzel véget ért a Romanovok uralma. Az októberi bolsevik hatalomátvétel idején Oroszországban már nem a cár, hanem az ideiglenes kormány volt hatalmon.
5. Melyik ország hadserege szenvedett súlyos vereséget a németektől az 1914-es tannenbergi csatában?
Helyes válasz: Oroszországé.
Tannenbergnél a német haderő az orosz második hadseregre mért megsemmisítő vereséget. A csata az oroszok Kelet-Poroszországba indított támadásának egyik döntő kudarca volt.
6. Miért könnyítették meg az Európából behurcolt járványok a konkvisztádorok amerikai hódításait?
Helyes válasz: Az őslakosok körében nem alakult ki korábbi járványokból származó védettség e betegségek ellen.
Az amerikai őslakos közösségek korábban nem találkoztak számos behurcolt kórokozóval, ezért a járványok rendkívül súlyos veszteségeket okoztak. A népesség pusztulása a védekezést, az élelmiszer-termelést és a politikai szervezettséget is meggyengítette.
7. Ki örökölte az angol trónt I. Erzsébet halála után, egyesítve személyében az angol és a skót koronát?
Helyes válasz: I. Jakab.
I. Erzsébetet I. Jakab követte az angol trónon, aki Skóciában már VI. Jakab néven uralkodott. A koronák egy kézbe kerültek, de Anglia és Skócia ekkor még külön állam maradt.
8. Hogyan gyengítette az oroszok felperzseltföld-taktikája Napóleon seregét az 1812-es hadjáratban?
Helyes válasz: Hosszabb utánpótlási útvonalakra kényszerítette, miközben elvonta a helyben megszerezhető élelmet és takarmányt.
A visszavonuló oroszok készletek elszállításával vagy megsemmisítésével nehezítették a francia hadsereg helyi ellátását. A takarmányhiány a lovakat is sújtotta, így a szállítás és a lovasság működése egyaránt romlott.
