Hat helyes válasz elérése jó cél lehet, de miért állnál meg ott, ha otthonosan mozogsz a világűrben? Ebben a csillagászati kvízben az ismerős égitestek mellett olyan helyzetekben is döntened kell, amelyekhez érdemes fejben elképzelni a látvány mögötti folyamatokat.
Elgondolkodhatsz azon, miért változik meg feltűnően a Szaturnusz gyűrűinek látványa, és mi hiányzik sok holdfelszíni fénykép fekete égboltjáról. A távoli bolygók világában pedig a méretek és a keringési idők kapcsolatát kell mérlegelned, ahol a kézenfekvő arány nem feltétlenül vezet jó válaszhoz.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: Lépj túl az ismerős évszámokon ezzel a történelmi kvízzel!. Vagy folytasd ezzel: A 8/8 lenne az igazi bravúr, Neked sikerül hibátlanul kitölteni ezt a kvízt?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért látszanak bizonyos időszakokban rendkívül vékonynak a Szaturnusz gyűrűi a Földről?
Helyes válasz: Ilyenkor közel az élük felől látunk rá a gyűrűkre..
A Szaturnusz gyűrűi hatalmas átmérőjükhöz képest rendkívül vékonyak, ezért élük felől nézve alig észrevehetők. A rálátás szöge a Föld és a Szaturnusz Nap körüli mozgása során változik, nem maga a gyűrűrendszer tűnik el.
2. Miért közel kör alakú a legtöbb holdi becsapódási kráter akkor is, ha a becsapódó test ferdén érkezett?
Helyes válasz: A becsapódás energiája robbanásszerűen, több irányban terjed szét..
A nagy sebességű becsapódás lökéshullámot kelt, és az energia a becsapódás pontjából több irányban terjed szét. Emiatt a kráter nem egyszerűen a beérkező test pályájának lenyomata, bár nagyon lapos érkezési szögnél megnyúlt alak is kialakulhat.
3. Mi történne egy képzeletbeli szondával, amely egyre mélyebbre ereszkedne a Jupiter felhői alá?
Helyes válasz: Egyre nagyobb nyomású, sűrűbb anyagba kerülne, éles felszíni határ nélkül..
A Jupiternek nincs a Földéhez hasonló, jól elkülönülő szilárd felszíne. Befelé haladva a nyomás és a hőmérséklet növekszik, a főként hidrogénből és héliumból álló anyag pedig egyre sűrűbbé válik.
4. Miért nem figyelhető meg Magyarországról a Dél Keresztje csillagkép?
Helyes válasz: Csillagai a magyarországi földrajzi szélességről a látóhatár alatt maradnak..
A Dél Keresztje annyira délen helyezkedik el az éggömbön, hogy Magyarországról nézve nem emelkedik a látóhatár fölé. Hogy egy csillag egyáltalán felkelhet-e egy adott helyen, az a csillag égi helyzetétől és a megfigyelő földrajzi szélességétől függ.
5. Milyen objektum környezetében keringenek rendkívül gyorsan a Tejútrendszer legbelső csillagai?
Helyes válasz: Egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében.
A Tejútrendszer központjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amelyhez a Sagittarius A* rádióforrás kapcsolódik. A közeli csillagok pályájából következtetni lehet arra, hogy rendkívül nagy tömeg összpontosul nagyon kis térrészben.
6. Miért nem látszanak csillagok sok olyan holdfelszíni fényképen, amelyen a napsütötte táj és az űrhajósok jól kivehetők?
Helyes válasz: A fényes előtérhez beállított expozíció túl rövid a halvány csillagok rögzítéséhez..
A napsütötte holdfelszín és az űrruhák sokkal fényesebbek a háttércsillagoknál, ezért rövid expozícióval fényképezhetők megfelelően. A csillagok ettől még ott vannak az égen, csak ilyen beállításokkal nem hagynak észrevehető nyomot a felvételen.
7. Két sötét bolygó ugyanazon csillag előtt halad el teljes korongjával. Az egyik sugara kétszer akkora, mint a másiké. Egyenletes csillagkorong-fényességet feltételezve mennyivel több fényt takar ki a nagyobb?
Helyes válasz: Négyszer annyit.
A kitakart fény mennyisége a feltételezett egyenletes fényesség mellett a bolygó korongjának területével arányos. A kör területe a sugár négyzetével nő, ezért a kétszeres sugarú bolygó négyszer annyi fényt takar ki.
8. Két elhanyagolható tömegű bolygó körpályán kering ugyanazon csillag körül. Ha a külső pályájának sugara négyszerese a belsőének, hányszor hosszabb a keringési ideje Kepler harmadik törvénye szerint?
Helyes válasz: Nyolcszor.
Kepler harmadik törvénye szerint ugyanazon csillag körül a keringési idő négyzete a pálya fél nagytengelyének köbével arányos. Négyszeres pályasugárhoz így hatvannégyszeres időnégyzet, vagyis nyolcszoros keringési idő tartozik.
