Az égre pillantva sok minden magától értetődőnek látszik, pedig a látvány és a mögötte működő folyamat nem mindig ugyanaz. Ebben a csillagászati kvízben az ismerős jelenségekhez keresünk pontos magyarázatot, a jó válaszhoz pedig néha érdemes újragondolni az első benyomást.
A látóhatár fölött hatalmasnak tűnő teliholdnál rögtön felmerül, mennyire hihetünk a szemünknek, a Nap szemcsés felszíne pedig egészen másféle töprengést indít el. Közben a nagy tömegű csillagok élettartama is előkerül, ahol a több üzemanyag és a hosszabb működés kapcsolata gondolkodtat el.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Előkerül a jó válasz, amikor igazán szükséged van rá? Indulhat az agymozgató kvíz?. Utána jöhet ez a kihívás: Ha az első kérdés megy, még ne dőlj hátra! Ez az agymozgató kvíz tartogat meglepetéseket.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik bolygó látszhat a Földről nézve a Nap korongja előtt átvonuló sötét pontként?
Helyes válasz: A Merkúr.
A Merkúr a Föld pályáján belül kering, ezért megfelelő együttálláskor elhaladhat a Nap korongja előtt. A Vénusznál is megfigyelhető ilyen átvonulás, a Föld pályáján kívül keringő Marsnál és Jupiternél viszont nem.
2. Miért tűnhet jóval nagyobbnak a telihold a látóhatár közelében, mint magasan az égen?
Helyes válasz: Az észlelésünkhöz kapcsolódó méretillúzió miatt..
A látóhatár közelében feltűnően nagynak érzékelt Hold méretillúzió, nem pedig jelentős valódi szögméret-növekedés. A légkör fénytörése inkább eltorzíthatja, függőleges irányban laposabbá teheti a holdkorongot.
3. Milyen mozgás rajzolja ki a Nap látható felszínének szemcsés, granulációs mintázatát?
Helyes válasz: A forró anyag felemelkedése és a lehűlő anyag lesüllyedése..
A granulációt a Nap külső tartományaiban zajló konvekció hozza létre. A világosabb szemcsékben forró anyag emelkedik fel, míg a köztük húzódó sötétebb részeken hűvösebb anyag süllyed vissza.
4. Mi okozza elsősorban a Föld forgástengelyének lassú precesszióját?
Helyes válasz: A Nap és a Hold gravitációs forgatónyomatéka a Föld egyenlítői kidudorodásán..
A Föld nem tökéletes gömb, az egyenlítőjénél kidudorodik. A Nap és a Hold erre ható gravitációs forgatónyomatéka miatt a forgástengely iránya lassan körbejár, ezért hosszú idő alatt az égi pólus helyzete is megváltozik.
5. Milyen térbeli elrendezésűnek tartják a Naprendszer távoli üstökösraktárát, az Oort-felhőt?
Helyes válasz: A Naprendszert nagyjából gömbszerűen körülvevő felhőnek..
Az Oort-felhőt rendkívül távoli, jeges égitestek nagyjából gömbszerű eloszlású rendszerének tartják. Létére elsősorban a hosszú periódusú üstökösök pályáiból következtetünk, nem egy közvetlenül lefényképezett felhőről van szó.
6. Miért rövidebb általában a nagyobb tömegű csillagok fősorozati élettartama, noha több üzemanyaguk van?
Helyes válasz: Mert üzemanyagukat aránytalanul gyorsabban használják fel..
A nagyobb tömegű csillagok belsejében magasabb hőmérséklet és gyorsabb energiatermelés alakul ki. Fényteljesítményük annyival nagyobb lehet, hogy több hidrogénjük ellenére hamarabb kimerítik a magjukban felhasználható készletet.
7. Milyen folyamat áll a Hold Földtől való lassú távolodása mögött?
Helyes válasz: A Föld forgásából az árapály-kölcsönhatás révén impulzusmomentum adódik át a Hold keringésének..
Az árapály-kölcsönhatás lassítja a Föld forgását, miközben impulzusmomentumot ad át a Hold keringésének. Emiatt a Hold pályája lassan tágul, és a földi nap hossza hosszú távon növekszik.
8. Mineか a maradványa a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás?
Helyes válasz: A korai, forró világegyetemet kitöltő sugárzás..
A háttérsugárzás a korai, forró világegyetem öröksége, amely akkor indulhatott szabadon útnak, amikor az anyag nagyrészt átlátszóvá vált számára. A világegyetem tágulása közben a hullámhossza megnőtt, ezért ma főként a mikrohullámú tartományban észlelhető.
