Egy tiszta estén elég felnézni, és máris otthonosnak tűnik a világűr, pedig a látvány mögötti összefüggések nem mindig maguktól értetődők. Ebben a csillagászati kvízben az iskolai emlékek mellé némi következtetés is kell, hogy elválaszd a biztos tudást a tetszetős elképzelésektől.
A vékony holdsarló mellett derengő holdkorong olyan megfigyelés, amely mellett könnyű elsiklani, Galilei távcsöves felfedezéséhez pedig egy bolygót kell társítanod. Ezután egy ellipszispályán haladó égitest mozgását képzeld magad elé, és gondold végig, mit tudsz biztosan a sebességéről.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: Hat pont a cél: állj rajthoz ebben az agymozgató kvízben!. Vagy folytasd ezzel: Az agymozgató kvíz ott kezdődik, ahol az első megérzés véget ér.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Mi világítja meg a holdsarló mellett a Hold egyébként sötétnek látszó részét, amikor halvány derengést látunk rajta?
Helyes válasz: A Földről visszaverődő napfény.
A jelenséget földfénynek nevezik: a Föld által visszavert napfény megvilágítja a Hold éjszakai oldalát, majd onnan a szemünkbe jut. Vékony holdsarló mellett különösen jól észrevehető, mert a fényes holdrész kevésbé nyomja el a halvány derengést.
2. Körülbelül mennyi idő alatt jut el a Nap fénye a Földre?
Helyes válasz: 8 perc alatt.
A napfény nagyjából nyolc perc alatt teszi meg a Nap és a Föld közötti távolságot. Emiatt a Napot sem az adott pillanatban fennálló állapotában látjuk, hanem néhány perccel korábbinak.
3. Mi igaz azokra a csillagokra, amelyek egy csillagkép jellegzetes alakzatát rajzolják ki?
Helyes válasz: Egymástól nagyon eltérő távolságra is lehetnek.
A csillagképek alakzatai a Földről nézve rajzolódnak ki, csillagaik azonban egészen különböző távolságban lehetnek. Az égen egymás mellett látszó csillagok ezért a térben nem feltétlenül szomszédok.
4. Miből áll jellemzően egy üstökös szilárd magja?
Helyes válasz: Jégből, porból és kőzetanyagból.
Az üstökösmag különféle jegeket, port és kőzetanyagot tartalmaz. A Nap közelében a felmelegedő jégből gáz szabadul fel, amely port is magával ragadhat, létrehozva az üstökös látványos környezetét.
5. A Nap melyik tartománya látható teljes napfogyatkozáskor kiterjedt, halvány fényudvarként az elsötétült napkorong körül?
Helyes válasz: A korona.
A korona a Nap külső, rendkívül ritka légköri tartománya. Fénye a hétköznapi megfigyelés során elveszik a ragyogó napkorong mellett, teljes napfogyatkozáskor azonban a Hold eltakarja ezt a vakító fényforrást.
6. Melyik bolygó négy nagy holdját fedezte fel Galilei távcsöves megfigyelésekkel?
Helyes válasz: A Jupiterét.
Galilei a Jupiter körül keringő Iót, Europát, Ganümédészt és Kallisztót figyelte meg. Ezeket ma Galilei-holdaknak is nevezik, és felfedezésük megmutatta, hogy nem minden égitest kering közvetlenül a Föld körül.
7. Egy bolygó elnyúlt ellipszispályán kering a Nap körül. Pályája melyik részén a legnagyobb a sebessége?
Helyes válasz: A Naphoz legközelebbi pont közelében.
A bolygó a Naphoz legközelebb járva mozog a leggyorsabban, távolabb pedig lassabban halad. Kepler második törvénye szerint a Napot és a bolygót összekötő szakasz azonos idők alatt azonos területeket súrol.
8. Ha ugyanazt a csillagot kétszer akkora távolságból figyelnénk meg, mennyi fény érkezne róla egységnyi felületre, fényelnyelés nélkül?
Helyes válasz: Negyedannyi.
A csillag fénye a távolság növekedésével egyre nagyobb felületen oszlik el. Kétszeres távolságban ez a felület négyszer akkora, ezért ugyanakkora megfigyelőfelületre negyedannyi fény jut.
