Egy képzeletbeli űrutazáshoz nem kell rakéta, de jól jön, ha az ismerős fogalmak mögött az összefüggések is összeállnak. Ebben a csillagászati kvízben a megfigyelő helye éppúgy számít, mint az, mit tudsz a távoli égitestek működéséről.
A Merkúr hosszú éjszakája után az ismerős Göncölszekér helyét is érdemes lesz felidézned az égbolt alakzatai között. Aztán képzeletben a Holdra költözünk, ahonnan a Föld látványa ad új feladványt, és egy megszokott jelenséget egészen más nézőpontból kell átgondolnod.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: Könyv nélkül is otthon vagy a történetekben? Indulhat az irodalmi kvíz!. Vagy folytasd ezzel: Válts nézőpontot: ez a műveltségi kvíz nem hagy egy helyben gondolkodni.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik Jupiter-hold jégkérge alatt rejtőzhet kiterjedt, folyékony vízóceán?
Helyes válasz: Europa.
Az Europa felszíni jégkérge alatt a megfigyelések alapján kiterjedt, sós vízóceán húzódhat. Belsejének melegen tartásához a Jupiter és a többi nagy hold gravitációs hatásából eredő árapályfűtés is hozzájárul.
2. Miért hűlhet le rendkívül erősen a Merkúr felszíne a hosszú éjszakákon, noha a bolygó közel kering a Naphoz?
Helyes válasz: Mert nincs számottevő, hőt visszatartó légköre.
A Merkúrnak csak rendkívül ritka exoszférája van, nem pedig számottevő, hőt tároló és szállító légköre. A hosszú éjszaka során ezért a felszín erősen lehűlhet, miközben a napsütötte oldalon szélsőséges forróság alakul ki.
3. Melyik csillagkép része a közismert Göncölszekér?
Helyes válasz: A Nagy Medvéé.
A Göncölszekér a Nagy Medve csillagkép jellegzetes, hét fényes csillagból álló alakzata. Nem önálló csillagkép, hanem egy nagyobb csillagkép könnyen felismerhető részlete.
4. Mit nevezünk exobolygónak?
Helyes válasz: A Naprendszeren kívül található bolygót.
Az exobolygó a Naprendszeren kívül található bolygó. A megnevezés nem a méretére vagy az összetételére utal, így kőzetbolygók és gázóriások egyaránt tartozhatnak ide.
5. Miért látunk általában kevesebb csillagot egy erősen kivilágított városból, mint egy sötét vidéki helyszínről?
Helyes válasz: A mesterséges fény világosabbá teszi az ég hátterét.
A légkörben szóródó mesterséges fény megemeli az éjszakai égbolt háttérfényességét. Emiatt a halvány csillagok és más égi objektumok kevésbé különülnek el a háttértől, vagy teljesen elvesznek benne.
6. Miért használnak hosszú expozíciót halvány égi objektumok fényképezéséhez?
Helyes válasz: Mert az érzékelő hosszabb ideig gyűjtheti az objektum fényét.
Hosszabb expozíció alatt több fény jut az érzékelőre, így a halvány részletek is megörökíthetők. A csillagok elmozdulásának ellensúlyozására gyakran követőmechanikát használnak, különben a pontszerű csillagképek elnyúlnának.
7. Ha a Nap helyére pontosan ugyanakkora tömegű fekete lyuk kerülne, hogyan változna a Föld pályája pusztán a gravitáció miatt?
Helyes válasz: A Föld lényegében a korábbi pályáján keringene tovább.
A Föld távolságában a gravitációs vonzást elsősorban a központi égitest tömege határozza meg, nem az, hogy csillag vagy fekete lyuk. Azonos tömeg esetén tehát a pálya lényegében megmaradna, bár a napfény megszűnése alapjaiban változtatná meg a földi körülményeket.
8. Újhold idején milyennek látszana a Föld a Hold Föld felé néző oldaláról?
Helyes válasz: Csaknem teljesen megvilágított korongnak.
Újholdkor a Hold felől nézve a Föld felénk forduló félgömbje csaknem teljes egészében napfényt kap. A Holdról megfigyelt földfázisok ezért a Földről látott holdfázisokkal ellentétesen alakulnak.
