Az éjszakai égbolt ismerős látványa mögött olyan összefüggések dolgoznak, amelyekre nem mindig jó válasz az első megérzés. Ebben a csillagászati kvízben a felidézett iskolai tudás és a megfontolt következtetés együtt segíthet, hogy ne csak ráérezz, hanem értsd is, mire szavazol.
Egy felvillanó hullócsillag után érdemes megállni egy gondolatra, majd azt is elképzelni, merre nyúlik egy üstökös csóvája. Az újhold és a napfogyatkozás kapcsolata pedig különösen jó alkalom arra, hogy a megszokott égbolti látvány mögött a térbeli helyzetet is végiggondold.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Egy igazán szórakoztató agykarbantartó kvíz a mai napra, ha szereted a változatos feladványokat. Utána jöhet ez a kihívás: Egy villámgyors agykarbantartó kvíz a szabadpercekre, ami tökéletesen alkalmas egy kis agytornára.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Mi okozza elsősorban az évszakok váltakozását a Földön?
Helyes válasz: A Föld forgástengelyének ferdesége a keringési síkjához képest.
A ferde forgástengely miatt az év során változik, hogy egy adott félgömböt milyen szögben és mennyi ideig ér a napfény. Ezért amikor az északi féltekén nyár van, a délin tél, nem pedig egyszerre melegszik vagy hűl az egész Föld.
2. Mi történik valójában, amikor hullócsillagot látunk?
Helyes válasz: Egy kis kozmikus test a légkörbe lépve fényjelenséget hoz létre.
A hullócsillag, más néven meteor, a légkörbe nagy sebességgel belépő kozmikus test által keltett fényjelenség. Ha a test egy darabja eléri a talajt, azt már meteoritnak nevezzük.
3. Milyen mennyiséget fejez ki a csillagászatban a fényév?
Helyes válasz: A fény által egy év alatt megtett távolságot.
A fényév távolságegység, annak ellenére, hogy a nevében időegység szerepel. Egy több fényévnyire lévő csillag fényét nézve a csillag múltbeli állapotát látjuk, mert a fény útja időt vesz igénybe.
4. Merre mutat egy üstökös ioncsóvája a Naphoz képest?
Helyes válasz: A Naptól elfelé.
Az ioncsóva irányát alapvetően a Napból kiáramló napszél alakítja, ezért a Naptól elfelé mutat. Emiatt a Naptól távolodó üstökös ioncsóvája akár az égitest haladási irányába is nyúlhat.
5. Két csillag közül az egyik vöröses, a másik kékes fényű. Melyiknek magasabb a felszíni hőmérséklete?
Helyes válasz: A kékesnek.
A kékes csillag felszíne forróbb a vöröses csillagénál. A csillagok színe a felszíni hőmérséklet fontos jelzője, de önmagában nem mondja meg, milyen messze vannak tőlünk.
6. Milyen folyamat termeli a Nap energiájának túlnyomó részét?
Helyes válasz: Hidrogénatommagok egyesülése héliummá.
A Nap magjában hidrogénatommagokból hélium keletkezik magfúzió során, és közben energia szabadul fel. Ez nem a hétköznapi értelemben vett égés, így a Napnak nincs szüksége oxigénre a ragyogáshoz.
7. Miért nem következik be napfogyatkozás minden újholdkor?
Helyes válasz: A Hold pályasíkja ferde a Föld Nap körüli pályasíkjához képest.
A Hold pályasíkjának ferdesége miatt újholdkor rendszerint a Nap iránya fölött vagy alatt halad el az égen. Napfogyatkozáshoz az is szükséges, hogy az újhold a két pályasík metszésvonalának közelében következzen be.
8. Az északi féltekén mit közelít jól a Sarkcsillag látóhatár feletti szögmagassága?
Helyes válasz: A megfigyelő földrajzi szélességét.
A Sarkcsillag az északi égi pólus közelében látszik, ezért látóhatár feletti szögmagassága közel megegyezik a megfigyelő földrajzi szélességével. Észak felé haladva egyre magasabban látjuk, az Egyenlítő környékén pedig a látóhatár közelébe kerül.
