Egy tiszta éjszakán könnyű rácsodálkozni az égboltra, de a látvány értelmezése már másféle kaland. Ebben a csillagászati kvízben az ismerős jelenségek mögötti összefüggéseket kell felismerned, és néha érdemes újragondolnod azt is, amit elsőre biztosnak érzel.
A Hold változó alakja után a Szaturnusz gyűrűinek természetén is elgondolkodhatsz, majd egy látszólag visszafelé haladó bolygó teszi próbára a térbeli képzeletedet. A megszokott égi látvány így válik valódi fejtörővé, ahol a megfigyelés és a magyarázat nem mindig ugyanaz.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Vajon képes vagy tartani a tempót? Ez a kiszámíthatatlan vegyes kvíz hirtelen vált témát. Ezt is érdemes kipróbálnod: Egy kifejezetten pörgős agykarbantartó kvíz, ami után garantáltan frissebbnek érzed majd magad.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért látjuk a Holdat hol sarlónak, hol félholdnak, hol pedig telinek?
Helyes válasz: A Hold Nap által megvilágított feléből különböző nagyságú részt látunk..
A Nap mindig megvilágítja a Hold egyik felét, de a Hold keringése során ebből eltérő nagyságú részt látunk a Földről. A holdfázisokat tehát nem a Föld árnyéka okozza, az árnyék a holdfogyatkozásoknál játszik szerepet.
2. Miből állnak túlnyomórészt a Szaturnusz látványos gyűrűi?
Helyes válasz: Jégdarabokból és jégszemcsékből..
A Szaturnusz gyűrűinek anyaga túlnyomórészt vízjég, amelyhez kőzetes és poros anyag is társul. A távolról összefüggőnek látszó gyűrűket rengeteg, külön pályán keringő részecske alkotja.
3. Mi okozza elsősorban a csillagok szabad szemmel látható pislákolását?
Helyes válasz: A csillagfény áthaladása a Föld változó állapotú légkörén..
A légkör mozgó, eltérő hőmérsékletű és sűrűségű rétegei folyton módosítják a csillagfény útját, ezért a csillag fényessége ingadozónak látszik. A jelenség a látóhatár közelében gyakran erősebb, mert a fény hosszabb utat tesz meg a légkörben.
4. Milyen jelből következtethetünk egy távoli csillag előtt rendszeresen elhaladó bolygó jelenlétére?
Helyes válasz: A csillag fényének időszakos, kismértékű csökkenéséből..
Amikor egy bolygó a megfigyelő felől nézve elhalad a csillaga előtt, a csillag fényének kis részét eltakarja. Az ismétlődő fényességcsökkenés az exobolygók keresésének egyik fontos jele, de csak megfelelően álló bolygópálya esetén figyelhető meg.
5. Milyen csillagmaradvány lesz a Napból fejlődésének végén, miután elveszíti külső rétegeit?
Helyes válasz: Fehér törpe..
A Nap nem elég nagy tömegű ahhoz, hogy fejlődése végén neutroncsillag vagy fekete lyuk keletkezzen belőle. Külső rétegeinek elvesztése után forró, sűrű fehér törpe marad vissza, amely idővel fokozatosan lehűl.
6. Miért látszik időnként úgy, mintha a Mars visszafelé haladna a távoli csillagokhoz képest?
Helyes válasz: Mert a Föld belső pályáján megelőzi, és emiatt megváltozik a látóirányunk..
A Föld a Marsnál beljebb kering, és rövidebb idő alatt kerüli meg a Napot. Amikor megelőzzük a Marsot, a változó látóirány miatt a bolygó átmenetileg hátrafelé látszik mozogni a csillagháttér előtt, miközben keringési iránya nem változik.
7. Mit jelent, hogy egy fényjel a fekete lyuk eseményhorizontján belülről indul?
Helyes válasz: Nem juthat el a fekete lyukon kívüli távoli megfigyelőhöz..
Az eseményhorizont olyan határ, amelyen belülről még a fény sem tud kijutni egy távoli külső megfigyelőhöz. Ez nem a fényjel gyengeségén múlik, ezért a nagyobb frekvencia vagy energia sem biztosít menekülési lehetőséget.
8. Mi adja a Mars felszíni porának jellegzetes vöröses színét?
Helyes válasz: A benne található vas-oxidok..
A Mars porában található vas-oxidok adják a felszín jellegzetes vöröses árnyalatát. A finom por nagy területeket borít, de a bolygón sötétebb kőzetfelszínek is vannak.
