Az égboltot nézve könnyű úgy érezni, hogy ami jól látható, azt értjük is. A csillagászatban azonban a látvány és a valódi működés nem mindig esik egybe, ez a játék pedig éppen az ismerősnek tűnő jelenségek mögötti tudást mozgatja meg.
A nappali égbolton feltűnő Hold megszokott látvány, mégis érdemes végiggondolni, mi teszi láthatóvá. Innen egy megtévesztő nevű ködfajta értelmezéséhez, majd a Nap felé közeledő üstökös változásaihoz vezet az út, ahol már nem feltétlenül elég egy ismerős képet felidézni.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: Fogd munkára a természetismereted: hat pontért indul a biológiai kvíz!. Vagy folytasd ezzel: Segítség nélkül is megtalálod a kapaszkodót ebben az agykarbantartó kvízben?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik bolygó sarkvidékein találhatók vízjégből és szén-dioxid-jégből álló jégsapkák?
Helyes válasz: A Marson.
A Mars sarkvidékein vízjég és szilárd szén-dioxid is található. A téli hidegben a légkör szén-dioxidjának egy része kifagy, ezért a sarki jégborítás kiterjedése az évszakokkal változik.
2. Miért láthatjuk a Holdat akár fényes nappal is?
Helyes válasz: Mert a Nap által megvilágított része a nappali égbolton is látható lehet..
A Hold nappal és éjjel is a visszavert napfény miatt látható. Ha megfelelő helyzetben van a látóhatár fölött, megvilágított felszíne a nappali égbolt fényével szemben is eléggé feltűnő lehet.
3. Miért alakul ki általában nagyobb különbség a dagály és az apály vízszintje között újhold és telihold környékén?
Helyes válasz: Mert a Nap és a Hold árapálykeltő hatása ilyenkor erősíti egymást..
Újholdkor és teliholdkor a Nap, a Föld és a Hold közel egy egyenes mentén helyezkedik el, így a Nap és a Hold árapálykeltő hatása erősíti egymást. A helyi vízszintváltozás nagyságát ugyanakkor a partok alakja és a tengerfenék domborzata is jelentősen befolyásolja.
4. Az égbolt melyik pontját nevezzük zenitnek egy adott megfigyelő számára?
Helyes válasz: A közvetlenül a megfigyelő feje fölötti pontot..
A zenit a megfigyelő fölött függőlegesen elhelyezkedő égi pont. Nem egy meghatározott csillaghoz kötődik, hanem a megfigyelő helyzete határozza meg.
5. Mit neveznek a csillagászok planetáris ködnek a megtévesztő elnevezés ellenére?
Helyes válasz: Egy fejlődésének végén járó csillag ledobott, világító gázburkát..
A planetáris köd egy kis vagy közepes tömegű, öregedő csillag levetett külső rétegeiből alakul ki, amelyeket a visszamaradó forró csillagmag sugárzása világításra késztet. Elnevezése onnan ered, hogy egyes ilyen objektumok korai távcsövekben bolygószerű korongnak látszottak.
6. Miért válik sok üstökös jóval feltűnőbbé, amikor közelebb kerül a Naphoz?
Helyes válasz: A felmelegedés hatására gáz és por szabadul ki a magjából, kiterjedt burkot és csóvát alkotva..
A Nap melege hatására az üstökösmag illékony anyagai gázzá alakulnak, és port is magukkal ragadnak. A kialakuló kóma és csóva sokkal nagyobb fényt visszaverő, illetve sugárzó térséget alkot, mint amekkora maga a szilárd mag.
7. Kinek a nevéhez kapcsolódik a napközpontú világkép újkori kidolgozása, amelyben a Föld is a Nap körül keringő bolygó?
Helyes válasz: Nikolausz Kopernikusz.
Kopernikusz rendszerében a Föld nem mozdulatlan középpont, hanem a Nap körül keringő bolygók egyike. Modellje még körmozgásokkal írta le az égitestek pályáit, az ellipszispályák felismerése később Keplerhez kapcsolódott.
8. Miért nem válik egy barna törpe a Naphoz hasonló, tartósan hidrogénfúzióval működő csillaggá?
Helyes válasz: Nincs elég tömege ahhoz, hogy a belsejében tartós hidrogénfúzió alakuljon ki..
A barna törpék tömege nem elegendő a közönséges csillagokat hosszú ideig tápláló hidrogénfúzió fenntartásához. Ettől még sugároznak, de fejlődésük során fokozatosan hűlnek és halványulnak.
