Készen állsz a kihívásra?

Fogd munkára a természetismereted: hat pontért indul a biológiai kvíz!

Kvíz

Hat helyes válasz a cél, de ehhez a természetismeretedet is munkára kell fognod. Ebben a biológiai kvízben a tankönyvi emlékek akkor érnek igazán sokat, ha a működést és az összefüggéseket is felidézed, nem csupán egy ismerős kifejezésre bököd rá a választ.

A teknős páncéljánál azt kell átgondolnod, hogyan kapcsolódik a test felépítéséhez, a joghurtnál pedig egy mindennapi átalakulás kerül elő. Egy vihar után újra benépesülő sziget példája közben arra kérdez rá, mit jelent a túlélés az örökletes változatosság szempontjából.

A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Lépj túl az ismerős évszámokon ezzel a történelmi kvízzel!. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Válts nézőpontot: ez a műveltségi kvíz nem hagy egy helyben gondolkodni.

1/8
Miért nem érzékel fényt a szem ideghártyájának vakfoltja?
Mely csontok épülnek be a teknősök hátpáncéljába?
Milyen átalakulás savanyítja meg a tejet a joghurtkészítés során?
A virág melyik részéből fejlődik a cseresznye termése?
Honnan származnak a flamingók tollazatának rózsaszín árnyalatát adó színanyagok?
Mit kötnek össze egymással az ízületi szalagok?
Egy apa X-kromoszómához kötötten, recesszíven öröklődő vörös–zöld színtévesztő. Az anya nem színtévesztő és nem is hordozó. A szokásos öröklődés szerint melyik állítás igaz a fiaikra?
Egy sziget állatállományából egy vihar után véletlenszerűen csak néhány egyed marad életben. Miért csökkenhet a genetikai változatosság akkor is, ha később ismét sokan lesznek?

A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata

1. Miért nem érzékel fényt a szem ideghártyájának vakfoltja?

Helyes válasz: Mert a látóideg kilépésének helyén nincsenek fényérzékelő receptorok..

A vakfoltnál lépnek ki a szemből a látóideget alkotó idegrostok, és ezen a helyen nincsenek csapok vagy pálcikák. A hétköznapokban általában nem észlelünk lyukat a látványban, mert a két szem látótere átfedi egymást, és az agy a környező képi információt is felhasználja.

2. Mely csontok épülnek be a teknősök hátpáncéljába?

Helyes válasz: A bordák és a gerinccsigolyák egyes részei..

A teknős hátpáncéljának csontos szerkezetébe a bordák és a gerinccsigolyák egyes részei is beépülnek. A páncél tehát nem levehető külső ház, hanem a csontváz szerves része.

3. Milyen átalakulás savanyítja meg a tejet a joghurtkészítés során?

Helyes válasz: A tejsavbaktériumok a tejcukorból tejsavat termelnek..

A joghurtkultúra baktériumai a tejcukrot felhasználva tejsavat termelnek, amitől csökken a tej pH-ja. A savasodás a tej fehérjéinek összecsapódását is elősegíti, így alakul ki a jellegzetes sűrű állag.

4. A virág melyik részéből fejlődik a cseresznye termése?

Helyes válasz: A magházból..

A cseresznye termése a virág magházából fejlődik, a magkezdeményből pedig mag lesz. A lédús gyümölcshús és a kemény csonthéj egyaránt a termésfal része.

5. Honnan származnak a flamingók tollazatának rózsaszín árnyalatát adó színanyagok?

Helyes válasz: A táplálékukkal felvett karotinoidokból..

A flamingók táplálékából származó karotinoidok adják tollazatuk rózsaszínes árnyalatait. A madarak ezeket a színanyagokat feldolgozzák és beépítik a tollakba, ezért a táplálkozásuk a színük intenzitását is befolyásolja.

6. Mit kötnek össze egymással az ízületi szalagok?

Helyes válasz: Az ízületet alkotó csontokat..

Az ízületi szalagok a csontokat kötik össze, és segítenek stabilan tartani az ízületeket. Nem azonosak az inakkal, amelyek az izmok erejét közvetítik a csontok felé.

7. Egy apa X-kromoszómához kötötten, recesszíven öröklődő vörös–zöld színtévesztő. Az anya nem színtévesztő és nem is hordozó. A szokásos öröklődés szerint melyik állítás igaz a fiaikra?

Helyes válasz: Egyikük sem örökli ezt a színtévesztést..

A fiúk az apjuktól Y-kromoszómát, az anyjuktól X-kromoszómát örökölnek. Mivel az anya a feladat szerint nem hordozza a színtévesztést okozó génváltozatot, a fiúk nem öröklik ezt az eltérést.

8. Egy sziget állatállományából egy vihar után véletlenszerűen csak néhány egyed marad életben. Miért csökkenhet a genetikai változatosság akkor is, ha később ismét sokan lesznek?

Helyes válasz: Mert a túlélők az eredeti génváltozatoknak csak egy részét hordozzák..

Ez a populációs palacknyakhatás: a kevés túlélőben az eredeti állomány génváltozatainak csak egy része maradhat meg. A létszám későbbi növekedése önmagában nem állítja vissza az elveszett változatokat.