Készen állsz a kihívásra?

Ismerős jelenség, szokatlan magyarázat? Biológiai kvíz a kíváncsiságodnak

Kvíz

Az élővilágban egy ismerős látvány mögött is olyan működés rejtőzhet, amelyre elsőre nem gondolnánk. Ebben a biológiai kvízben a megtanult fogalmak mellett az is számít, hogyan kapcsolod össze a megfigyeléseidet azzal, amit a szervezetek felépítéséről tudsz.

A polip hirtelen megiramodásától a gyomor saját védelméig több hétköznapi elképzelést is érdemes átgondolni. Egy növekvő fa esetében pedig azt kell mérlegelned, honnan kerül bele az anyagának egyik meghatározó eleme, miközben a törzse évről évre vastagodik.

Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Történelmi kvíz mellébeszélés nélkül: állják a próbát az emlékeid?. Utána jöhet ez a kihívás: Állj ki a válaszaid mellett ebben a vegyes kvízben!.

1/8
Miért vastagabb az emberi szív bal kamrájának izomfala, mint a jobb kamráé?
A levéltelennek látszó, zöld szárú kaktuszok melyik része végzi a fotoszintézis nagy részét?
Hogyan képes a polip hirtelen, sugárhajtásszerűen elúszni?
Mi védi az egészséges gyomor belső felszínét a savas gyomortartalom károsító hatásától?
Mit érzékelnek elsősorban az ember belső fülében található félkörös ívjáratok?
Hogyan szaporodik a legtöbb baktérium kedvező körülmények között?
Honnan származik egy növekvő fa faanyagába beépülő szén túlnyomó része?
Egy tóban a túl sok tápanyag miatt elszaporodnak, majd tömegesen elpusztulnak az algák. Miért csökkenhet ezután veszélyesen a víz oxigéntartalma?

A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata

1. Miért vastagabb az emberi szív bal kamrájának izomfala, mint a jobb kamráé?

Helyes válasz: Mert a bal kamra a nagyvérkör nagyobb ellenállásával szemben pumpál..

A bal kamra a test nagyvérkörébe, a jobb kamra pedig a kisebb ellenállású tüdőkeringésbe pumpálja a vért. A bal kamrának nagyobb nyomást kell létrehoznia, ezért vastagabb az izomfala, miközben a két kamra tartósan ugyanakkora vérmennyiséget továbbít.

2. A levéltelennek látszó, zöld szárú kaktuszok melyik része végzi a fotoszintézis nagy részét?

Helyes válasz: A zöld száruk..

Ezeknél a kaktuszoknál a zöld szár veszi át a fotoszintézis fő feladatát. A levelek tövisekké módosulása csökkenti a párologtató felületet, a húsos szár pedig vízraktárként is szolgál.

3. Hogyan képes a polip hirtelen, sugárhajtásszerűen elúszni?

Helyes válasz: Vizet présel ki a köpenyüregéből a tölcsérén keresztül..

A polip a köpenyüregébe felvett vizet izmainak összehúzásával a tölcsérén át préseli ki. A kiáramló vízsugárral ellentétes irányba mozdul el, a tölcsér irányításával pedig a haladását is szabályozhatja.

4. Mi védi az egészséges gyomor belső felszínét a savas gyomortartalom károsító hatásától?

Helyes válasz: A felszínt borító, hidrogén-karbonátot is tartalmazó nyákréteg..

A gyomor felszínét borító nyákréteg és a benne lévő hidrogén-karbonát együtt védi a hámsejteket a savtól. A védelem fenntartásában a gyomornyálkahártya megfelelő vérellátása és gyors megújulása is fontos.

5. Mit érzékelnek elsősorban az ember belső fülében található félkörös ívjáratok?

Helyes válasz: A fej forgó mozgásának változását..

A félkörös ívjáratok a fej forgó mozgásának változásait érzékelik. A bennük lévő folyadék elmozdulása ingerli az érzéksejteket, az így keletkező jelzések pedig segítik az egyensúlyozást és a tekintet stabilizálását.

6. Hogyan szaporodik a legtöbb baktérium kedvező körülmények között?

Helyes válasz: Egy sejt kettéosztódásával..

A legtöbb baktérium kettéosztódással szaporodik, amely előtt lemásolja az örökítőanyagát. Kedvező körülmények között az ismétlődő osztódások miatt a baktériumok száma gyorsan növekedhet.

7. Honnan származik egy növekvő fa faanyagába beépülő szén túlnyomó része?

Helyes válasz: A levegő szén-dioxidjából..

A fa a fotoszintézis során a levegő szén-dioxidjának szénjét építi be szerves vegyületekbe. Ezekből készülnek később a faanyag fontos alkotói is, ezért a talajból felvett ásványi anyagok nélkülözhetetlenek ugyan, de nem azok adják a fa széntartalmát.

8. Egy tóban a túl sok tápanyag miatt elszaporodnak, majd tömegesen elpusztulnak az algák. Miért csökkenhet ezután veszélyesen a víz oxigéntartalma?

Helyes válasz: Mert a szerves maradványokat lebontó mikroorganizmusok sok oxigént használnak fel..

Az elpusztult algák nagy mennyiségű szerves anyagot jelentenek a lebontó mikroorganizmusoknak. Az oxigént használó lebontás kimerítheti a víz oldottoxigén-készletét, ami a halakat és más vízi állatokat is veszélyezteti.