Az élővilág működését naponta megfigyelhetjük, mégis könnyű összekeverni egy jelenséget azzal, ami valójában okozza. Ebben a biológiai kvízben a jól ismert látvány és a mögötte zajló folyamat közötti különbségre figyelünk, miközben néhány régi iskolai emléket is előhívunk.
A kelő kenyértészta és az őszi lomb egyaránt olyan változást mutat, amelynek a magyarázata nem látszik közvetlenül. A delfinek pihenése pedig arra késztet, hogy újragondold, mit jelent az alvás egy olyan állatnak, amelynek rendszeresen a felszínre kell jutnia levegőért.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Vajon képes vagy tartani a tempót? Ez a kiszámíthatatlan vegyes kvíz hirtelen vált témát. Ezt is érdemes kipróbálnod: Mennyit őriztél meg a múlt nagy fordulataiból? Derítsd ki ezzel a történelmi kvízzel!.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Hogyan hűti a testünket az izzadás?
Helyes válasz: A verejték elpárolgása hőt von el a bőrtől..
A verejték elpárologtatásához energia szükséges, amely részben a bőr hőjéből származik. Párás levegőben a párolgás nehezebb, ezért az izzadás kevésbé hatékonyan hűt.
2. Mi jellemző a delfinek alvására?
Helyes válasz: Egyszerre az egyik agyféltekéjük kerül alvásszerű állapotba..
A delfineknél az egyik agyfélteke pihenhet, miközben a másik éberebb állapotban marad. Ez lehetővé teszi, hogy alvás közben is fenntartsák a légzéshez szükséges viselkedést és figyeljenek a környezetükre.
3. Miért válnak láthatóvá sok lombhullató fa levelében a sárga színanyagok ősszel?
Helyes válasz: A zöld klorofill lebomlik, így kevésbé fedi el őket..
Ősszel a klorofill lebomlásával előtűnhetnek a levélben korábban is jelen lévő sárga és narancsos karotinoidok. A vöröses őszi színekhez más pigmentek, az antociánok is hozzájárulhatnak.
4. Melyik gáz lazítja fel a kenyértésztát az élesztő működése során?
Helyes válasz: Szén-dioxid.
Az élesztő a cukrok erjesztése során szén-dioxidot termel. A gáz a tésztában buborékokat képez, amelyek növelik a térfogatát és kialakítják a kenyér laza szerkezetét.
5. Melyik fejlődési szakasz következik a hernyó és a kifejlett lepke között?
Helyes válasz: Báb.
A lepkék teljes átalakulással fejlődnek, amelynek szakaszai a pete, a lárva, a báb és a kifejlett rovar. A bábban jelentős átszerveződés zajlik, így a látszólag mozdulatlan állapot nagyon is aktív fejlődési szakasz.
6. Mi alapján nevezzük az emberi vérereket artériáknak vagy vénáknak?
Helyes válasz: Az alapján, hogy a szívtől elfelé vagy a szív felé szállítják a vért..
Az artériák a szívtől elfelé, a vénák a szív felé vezetik a vért. Az oxigéntartalom nem általános megkülönböztető jegy, mert például a tüdőartériák oxigénszegény vért szállítanak.
7. Hogyan jutnak tápanyaghoz a korhadó fatörzsön élő lebontó gombák?
Helyes válasz: Enzimekkel a testükön kívül bontják le a szerves anyagokat, majd felszívják a termékeket..
A lebontó gombák enzimeket bocsátanak a környezetükbe, majd a lebontás során keletkező, felvehető anyagokat felszívják. Ezzel fontos szerepet töltenek be az elhalt szerves anyagok lebontásában és a tápanyagok körforgásában.
8. Egy baktériumpopulációban már a kezelés előtt vannak antibiotikum-rezisztens egyedek. Miért nőhet meg az arányuk a kezelés után?
Helyes válasz: Mert az ellenálló egyedek nagyobb eséllyel maradnak életben és szaporodnak tovább..
Az antibiotikum az érzékeny baktériumokat erősebben visszaszorítja, így az ellenálló egyedek előnybe kerülnek. Ez természetes szelekció, nem pedig a baktériumok szükségleteihez igazodó, tudatos genetikai változtatás.
