A régi döntések következményeit könnyebb felismerni, mint felidézni, pontosan kik és milyen helyzetben hozták meg őket. Ebben a történelmi játékban az ismerős nevek mellé indítékokat és összefüggéseket is kell társítanod, miközben a hihető válaszok között mérlegelsz.
Zrínyi Ilona várvédelménél egy ostrom helyszínét kell felidézned, a normandiai partraszállásnál viszont a megtévesztés célpontját keresed. Közben az augsburgi vallásbéke arra késztet, hogy különbséget tegyél egy történelmi megállapodás és a ma természetesnek tartott szabadságjogok között.
A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Ne add olcsón a válaszod az agymozgató kvízben!. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Nézz fel más szemmel: csillagászati kvíz a nagy miértekről.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik várat védte Zrínyi Ilona éveken át a császári csapatokkal szemben?
Helyes válasz: Munkács várát.
Zrínyi Ilona Munkács várát védte a Habsburgok császári csapatai ellen. A hosszan kitartó erősség csak 1688-ban adta meg magát, és a várvédelem Zrínyi Ilona életének legismertebb epizódjává vált.
2. Elsősorban melyik csoport fellépése kényszerítette János angol királyt a Magna Carta kiadására?
Helyes válasz: A királlyal szembeforduló báróké.
A Magna Carta kiadását a János királlyal szembeforduló bárók kényszerítették ki 1215-ben. Elégedetlenségükben az uralkodó katonai kudarcai és súlyos pénzügyi követelései is szerepet játszottak.
3. Melyik várost avatta fel Constantinus császár 330-ban új császári székhelyként?
Helyes válasz: Konstantinápolyt.
Constantinus a korábbi Byzantion helyén kialakított Konstantinápolyt avatta fel új császári székhelyként. A Boszporusznál fekvő város később a Keletrómai Birodalom központja lett.
4. Melyik vallás templomaként épült eredetileg Angkorvat, mielőtt buddhista szentéllyé vált?
Helyes válasz: A hinduizmusénak.
Angkorvat eredetileg hindu templomként épült, és Visnu tiszteletének szentelték. Később buddhista szentéllyé vált, így története a térség vallási átalakulását is tükrözi.
5. Melyik szolgáltatás faji elkülönítése ellen irányult a montgomeryi bojkott, amely Martin Luther Kinget országosan ismertté tette?
Helyes válasz: A városi autóbusz-közlekedés.
A montgomeryi bojkott a városi autóbuszokon alkalmazott faji elkülönítés ellen irányult. Rosa Parks letartóztatását követően a fekete lakosság hosszú időn át kerülte a buszokat, Martin Luther King pedig a tiltakozás egyik vezetője lett.
6. Melyik térséget igyekeztek a szövetségesek a készülő franciaországi invázió fő helyszínének feltüntetni a normandiai partraszállás előtt?
Helyes válasz: A Pas-de-Calais térségét.
A szövetséges megtévesztés egyik fő célja az volt, hogy a német vezetés Pas-de-Calais térségében várja a legfontosabb partraszállást. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a normandiai támadás megindulása után is jelentős német erők maradjanak távol a tényleges hídfőktől.
7. Miért nem tekinthető az 1555-ös augsburgi vallásbéke a minden alattvalót megillető szabad vallásválasztás elismerésének?
Helyes válasz: Mert alapvetően a területi uralkodók vallásválasztását ismerte el..
Az augsburgi rendezés alapvetően a birodalmi területi uralkodók számára biztosított választást a katolikus és az evangélikus felekezet között. Az uralkodó vallását elutasító alattvalók számára a kivándorlás lehetősége jelentett védelmet, nem a mai értelemben vett egyéni vallásszabadság.
8. Milyen intézkedéssel próbálta az Egyesült Államok megakadályozni további szovjet támadófegyverek Kubába szállítását az 1962-es rakétaválság idején?
Helyes válasz: Tengeri karantén felállításával.
Az Egyesült Államok tengeri karantént hirdetett, hogy feltartóztathassa a Kubába támadófegyvereket szállító hajókat. Ez lehetőséget adott a katonai nyomásgyakorlásra anélkül, hogy azonnal légitámadást vagy partraszállást indított volna.






