Készen állsz a kihívásra?

A legtöbben elgondolkodnának ezeken a kérdéseken! Te hány pontot szereznél ebben a történelmi kvízben?

Kvíz

A múlt eseményein már nem változtathatsz, de azon igen, mennyire pontosan idézed fel őket. Ebben a történelmi kvízben a te döntésed, melyik emléknek szavazol bizalmat, és mikor állsz meg egy pillanatra átgondolni az elsőre kézenfekvőnek látszó választ.

Batthyány kivégzésének helyszínénél egymásba csúszhatnak az emléknaphoz kötődő események, a peloponnészoszi háborúnál pedig egy külső hatalom szerepét kell felidézned. Verdun lövészárkai között már azon érdemes elgondolkodnod, mit ér egy megszerzett állás, ha a harc továbbra sem dől el.

Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Ne érd be a környékével: földrajzi kvíz a pontos helyismeretért. Utána jöhet ez a kihívás: Olvasottság élesben: hat pontért indul az irodalmi kvíz!.

1/8
Melyik városban végezték ki Batthyány Lajost 1849. október 6-án?
Melyik iparág volt a brit ipari forradalom korai gyári gépesítésének egyik fő húzóágazata?
Melyik állam nem volt tagja a két világháború közötti Kisantantnak?
Ki képviselte a király hatalmát a Szent István korában megszervezett királyi vármegye élén?
Hogyan segítette Perzsia Spártát a peloponnészoszi háború végső szakaszában Athén ellen?
Melyik uralkodóház tagja volt II. Miklós, az Orosz Birodalom utolsó cárja?
Melyik három hatalom uralkodójára utal az austerlitzi ütközet „három császár csatája” elnevezése?
Miért nem jelentett önmagában döntő stratégiai sikert egy lövészárokszakasz elfoglalása a verduni csatában?

A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata

1. Melyik városban végezték ki Batthyány Lajost 1849. október 6-án?

Helyes válasz: Pesten.

Batthyány Lajost Pesten, az Újépületnél végezték ki, ugyanazon a napon, amikor Aradon a tizenhárom honvédtisztet. Az egykori pesti kivégzőhely emlékét ma a Batthyány-örökmécses őrzi.

2. Melyik iparág volt a brit ipari forradalom korai gyári gépesítésének egyik fő húzóágazata?

Helyes válasz: A pamuttextil-gyártás.

A pamuttextil-gyártásban a fonás és a szövés gépesítése jelentősen növelte a termelést, és elősegítette a gyáripar kialakulását. A korai üzemek vízenergiát is használtak, majd a gőzgépek alkalmazása tovább bővítette a lehetőségeiket.

3. Melyik állam nem volt tagja a két világháború közötti Kisantantnak?

Helyes válasz: Lengyelország.

A Kisantantot Csehszlovákia, Románia és a később Jugoszláviának nevezett délszláv állam alkotta. Lengyelország nem tartozott ehhez a szövetséghez, bár külön együttműködést folytatott Romániával.

4. Ki képviselte a király hatalmát a Szent István korában megszervezett királyi vármegye élén?

Helyes válasz: Az ispán.

A királyi vármegye élén az ispán állt, aki az uralkodó helyi hatalmát képviselte. Katonai, igazgatási és bíráskodási feladatokat is ellátott, valamint szerepe volt a királyi jövedelmek kezelésében.

5. Hogyan segítette Perzsia Spártát a peloponnészoszi háború végső szakaszában Athén ellen?

Helyes válasz: Pénzzel támogatta a spártai flotta fenntartását..

A perzsa pénzügyi támogatás lehetővé tette, hogy Spárta ütőképes flottát tartson fenn Athén tengeri hatalmával szemben. A hajóhad működtetéséhez nemcsak hajókra, hanem a legénység rendszeres fizetésére is szükség volt.

6. Melyik uralkodóház tagja volt II. Miklós, az Orosz Birodalom utolsó cárja?

Helyes válasz: A Romanov-házé.

II. Miklós a Romanov-dinasztia utolsó uralkodója volt. A család több évszázados oroszországi uralmának az 1917-es forradalmi események és a cár lemondása vetettek véget.

7. Melyik három hatalom uralkodójára utal az austerlitzi ütközet „három császár csatája” elnevezése?

Helyes válasz: Franciaország, Ausztria és Oroszország uralkodójára.

A három császár Napóleon, I. Ferenc osztrák császár és I. Sándor orosz cár volt. Az 1805-ös austerlitzi ütközetben a francia hadsereg az osztrák: orosz szövetséges erőket győzte le.

8. Miért nem jelentett önmagában döntő stratégiai sikert egy lövészárokszakasz elfoglalása a verduni csatában?

Helyes válasz: Mert a kis területi nyereség súlyos veszteséggel járhatott, és ellentámadással elveszhetett..

Verdunnél a területi előrenyomulás és az elszenvedett veszteségek között gyakran súlyos aránytalanság alakult ki. Az elfoglalt állásokért újabb ellentámadások indulhattak, így egy helyi siker nem feltétlenül törte meg az ellenfél haderejét.