Hat helyes válasz már olyan cél, amelyért érdemes alaposan mérlegelni az égi jelenségekről tanultakat. Ebben a csillagászati kvízben nem a gyorsaság visz előre, hanem az, hogy az ismerős fogalmak mögött is felismered a működő összefüggéseket, és nem csak a nevükre emlékszel.
Egy felhőnek nevezett égi objektum egészen más léptéket rejthet, mint elsőre gondolnád, és a fejjel lefelé látott távcsőkép sem feltétlenül jelent hibát. A távoli bolygók keresésénél pedig azon is érdemes eltöprengened, mennyit számít, milyen irányból tekintünk rá egy bolygórendszerre.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: A múlt apróbetűs része is megvan? Történelmi kvíz a nagy fordulatok mögött. Vagy folytasd ezzel: Olvasói rutin kikapcsolva: irodalmi kvíz a pontos emlékekért.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik galaxis kísérőgalaxisai a déli égbolton látható Magellán-felhők?
Helyes válasz: A Tejútrendszeré.
A Nagy és a Kis Magellán-felhő a Tejútrendszer kísérőgalaxisai. Nevükkel ellentétben nem légköri felhők, hanem saját csillagokkal és csillagközi anyaggal rendelkező galaxisok.
2. Honnan származik egy reflexiós köd látható fényének túlnyomó része?
Helyes válasz: A benne lévő por által szétszórt csillagfényből.
A reflexiós ködben található por a közeli csillagok fényét szórja szét, így válik láthatóvá. Ez eltér az emissziós ködök működésétől, amelyek gerjesztett gáza maga bocsát ki fényt.
3. Hogyan helyezkedik el egymáshoz képest a Nap, a Föld és a Mars, amikor a Mars szembenállásban van?
Helyes válasz: A Föld nagyjából a Nap és a Mars között helyezkedik el.
Szembenálláskor a Mars a Napéval ellentétes irányban látszik a földi égbolton, a Föld pedig nagyjából közöttük helyezkedik el. Ilyenkor a bolygó egész éjszaka megfigyelhető, és általában kedvező célpontja a távcsöves észleléseknek.
4. Melyik bolygó északi sarkvidékén figyeltek meg hatalmas, hatszög alakú légköri mintázatot?
Helyes válasz: A Szaturnuszén.
A hatszög alakú légköri mintázat a Szaturnusz északi sarkvidékének jellegzetessége. Nem szilárd felszíni alakzat, hanem a bolygó légkörének áramlásaihoz kapcsolódó képződmény.
5. Miért nem jelent önmagában hibát, ha egy csillagászati távcső fejjel lefelé mutatja az égbolt képét?
Helyes válasz: Mert az optika megfordíthatja a képet anélkül, hogy a részletek elvesznének.
A távcső optikai felépítésétől függően a kép fordított vagy tükrözött is lehet, miközben a megfigyelhető részletek megmaradnak. Az égbolton nincs minden megfigyelőre érvényes, kitüntetett felső irány, ezért a kép helyes állása kevésbé fontos, mint földi megfigyeléskor.
6. Melyik közös tulajdonság jellemzi a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot?
Helyes válasz: Mindegyik kőzetbolygó, szilárd külső felszínnel.
A Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars a Naprendszer négy kőzetbolygója. Szilárd felszínük közös tulajdonság, légkörük és természetes holdjaik száma viszont jelentősen eltér.
7. Hogyan változik egy fényjel hullámhossza, miközben egy nagy tömegű, tömör égitest felszínének közeléből messzire kijut a gravitációs térből?
Helyes válasz: Nő, vagyis a vörös tartomány felé tolódik.
A gravitációs térből kifelé haladó fény távoli megfigyelő számára kisebb frekvenciájú, ezért hosszabb hullámhosszú lesz. Ezt gravitációs vöröseltolódásnak nevezzük, és nem szükséges hozzá, hogy a fényforrás távolodjon a megfigyelőtől.
8. Két azonos méretű bolygó azonos méretű csillag körül, különböző sugarú körpályán kering. Véletlenszerű megfigyelési irányból melyiknél nagyobb az esély csillag előtti átvonulást látni?
Helyes válasz: A csillagához közelebb keringőnél.
A közelebbi pályán keringő bolygónál a lehetséges megfigyelési irányok nagyobb hányadából látszik csillag előtti átvonulás. Emiatt az átvonulásokat kereső felmérések geometriai szempontból előnyben részesítik a csillagukhoz közeli bolygókat.
