A világűr távolinak tűnik, mégis sok jelenségét megérthetjük néhány jól összekapcsolt ismerettel. Ebben a csillagászati kvízben nem pusztán az számít, melyik fogalom ismerős, hanem az is, hogy összeáll-e mögötte a magyarázat, amikor választ kell adnod.
Egy hosszú expozíciós égboltfotó mögött több munka rejlik, mint a távcső egyszerű beállítása, a Neptunusz színe pedig a légköréről is mesél. Közben egy már tartós magfúzió nélkül világító csillagmaradvány is felveti a kérdést, honnan származhat a fénye.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Kész a válaszod? Agykarbantartó kvíz a magabiztosság próbájára. Ezt is érdemes kipróbálnod: Hat ponttal zárnád a játékot? Ez a műveltségi kvíz a következő kihívásod.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Nagyjából mennyi idő telik el a Nap két egymást követő napfoltmaximuma között?
Helyes válasz: Tizenegy év.
A naptevékenységi ciklus átlagosan körülbelül tizenegy éves, de az egyes ciklusok hossza eltérhet ettől. Maximum idején rendszerint több napfolt figyelhető meg, és gyakoribbak az erőteljes naptevékenységi jelenségek.
2. A Tejútrendszer melyik részében helyezkedik el a Nap?
Helyes válasz: A galaxis korongjában, távol a középponttól.
A Nap a Tejútrendszer korongjában található, jóval a galaktikus középponton kívül. A környező csillagokkal együtt maga is kering a galaxis középpontja körül.
3. Miért mozgatja folyamatosan egy csillagkövető mechanika a távcsövet hosszú expozíciós felvétel készítésekor?
Helyes válasz: Hogy ellensúlyozza a Föld forgása miatti látszólagos égi mozgást.
A Föld forgása miatt a csillagok helyzete folyamatosan változik a látóhatárhoz képest. A követőmechanika ezt a látszólagos mozgást ellensúlyozza, hogy hosszú expozíció alatt a csillagok képe ne húzódjon csíkká.
4. Miből állnak a Nap peremén megfigyelhető hatalmas protuberanciák?
Helyes válasz: Mágneses tér által alakított plazmából.
A protuberanciák plazmából, vagyis elektromosan töltött részecskéket tartalmazó anyagból állnak, amelynek alakját és mozgását a Nap mágneses tere befolyásolja. A napkorong előtt megfigyelve ugyanezek a képződmények sötétebb szálakként is látszhatnak.
5. Melyik légköri gáz vörös fényt elnyelő hatása járul hozzá a Neptunusz kékes színéhez?
Helyes válasz: A metáné.
A Neptunusz légkörében található metán elnyeli a vörös fény egy részét, ami hozzájárul a bolygó kékes megjelenéséhez. A pontos színárnyalatot a légköri ködök és a fény szóródása is befolyásolja.
6. Miért világíthat még sokáig egy fehér törpe, ha már nem zajlik benne tartós magfúzió?
Helyes válasz: Fokozatosan kisugározza a korábban felhalmozott hőenergiáját.
Egy fehér törpe rendkívül forró csillagmaradvány, amely a benne tárolt hőenergiát sugározza ki. Tartós magfúziós energiaforrás nélkül fokozatosan hűl és halványul, ez azonban nagyon lassú folyamat.
7. Hogyan nehezítette meg a Jupiter gravitációja egy nagy bolygó kialakulását a fő kisbolygóöv térségében?
Helyes válasz: Megzavarta az égitestek pályáit, és sokuk ütközési sebességét megnövelte.
A Jupiter gravitációs zavaró hatása a kisbolygóöv számos égitestének pályáját módosította, és növelhette az ütközési sebességeket. A hevesebb ütközések gyakran inkább széttördelik a testeket, mintsem tartósan nagyobb égitestté egyesítsék őket.
8. Mi okozza egy fedési kettőscsillag rendszeresen ismétlődő elhalványulásait?
Helyes válasz: A két csillag a Földről nézve időnként eltakarja egymást.
Ha egy kettőscsillag pályasíkját megfelelő irányból látjuk, a két csillag időnként elhalad egymás előtt, és csökken a hozzánk érkező összfény. Az ismétlődő elhalványulásokból többek között a keringési időre és a csillagok méretére is lehet következtetni.
