Készen állsz a kihívásra?

Találd meg az élet logikáját ebben a biológiai kvízben!

Kvíz

Az élővilág működésében sok olyan összefüggés rejlik, amelyre egy ismerős jelenség láttán sem gondolunk rögtön. Ebben a biológiai kvízben az a feladatod, hogy a felidézett ismeretekből kiválaszd a valóban odaillő magyarázatot, és különbséget tegyél a hihető és a helyes között.

A csuklásnál egy hétköznapi testi jelenség kiindulópontját kell felidézned, a tojásnál pedig azon gondolkodhatsz el, hogyan fejlődhet benne az embrió a zárt héj mögött. A gyökérszőrök szerepe közben azt is próbára teszi, mennyire emlékszel a növények kevésbé látványos részeinek működésére.

Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Állj ki a válaszaid mellett ebben a vegyes kvízben!. Utána jöhet ez a kihívás: Kapcsold be az agyad, mert ez a vegyes kvíz nem adja könnyen a pontokat!.

1/8
Melyik izom önkéntelen összehúzódása indítja el a csuklást?
Miben segítik a növényt a fiatal gyökérszakaszokon megjelenő gyökérszőrök?
Hol fejlődnek a szitakötők lárvái?
A szem ideghártyájának mely érzéksejtjei teszik lehetővé elsősorban a gyenge fényben való látást?
Hogyan jut oxigénhez a tyúktojásban fejlődő embrió?
Miért nem feltétlenül mutatja meg a kenyéren látható penészfolt a gomba teljes kiterjedését?
Mit jelent, hogy a földigiliszta hímnős?
Miért távolíthat el a természetes szelekció lassan egy ritka, recesszív génváltozatot, ha annak hátrányos hatása csak két példányban jelentkezik?

A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata

1. Melyik izom önkéntelen összehúzódása indítja el a csuklást?

Helyes válasz: A rekeszizomé.

A csuklást a rekeszizom hirtelen, önkéntelen összehúzódása indítja el, amely gyors belégzést vált ki. Ezt a hangrés hirtelen záródása szakítja meg, így keletkezik a jellegzetes hang.

2. Miben segítik a növényt a fiatal gyökérszakaszokon megjelenő gyökérszőrök?

Helyes válasz: Megnövelik a víz és az ásványi anyagok felvételére szolgáló felületet..

A gyökérszőrök a gyökér bőrszöveti sejtjeinek vékony nyúlványai, amelyek jelentősen növelik a talajjal érintkező felületet. Rajtuk keresztül a növény hatékonyabban vehet fel vizet és oldott ásványi anyagokat.

3. Hol fejlődnek a szitakötők lárvái?

Helyes válasz: Édesvízben.

A szitakötők lárvái édesvízben élnek, ahol más apró állatokat zsákmányolnak. Fejlődésük végén kimásznak a vízből, és az utolsó vedlés során jelenik meg a szárnyas, kifejlett alak.

4. A szem ideghártyájának mely érzéksejtjei teszik lehetővé elsősorban a gyenge fényben való látást?

Helyes válasz: A pálcikák.

A pálcikák kevés fény mellett is működnek, de színeket nem különböztetnek meg. A csapok erősebb megvilágításban biztosítják a színlátást és a finom részletek felismerését.

5. Hogyan jut oxigénhez a tyúktojásban fejlődő embrió?

Helyes válasz: A mészhéj apró pórusain keresztüli gázcserével..

A tojás mészhéja nem légmentesen zárt, apró pórusai lehetővé teszik az oxigén bejutását és a szén-dioxid távozását. A fejlődő embrió gázcseréjében a héj alatt kialakuló, erekkel gazdagon átszőtt magzatburok is részt vesz.

6. Miért nem feltétlenül mutatja meg a kenyéren látható penészfolt a gomba teljes kiterjedését?

Helyes válasz: Mert a gombafonalak a még épnek látszó részekbe is behatolhatnak..

A penészgomba vékony gombafonalak hálózatával terjedhet a kenyér belsejében is. A feltűnő felszíni folt ezért nem feltétlenül jelzi a teljes kiterjedését, az épnek látszó részben is lehetnek gombafonalak.

7. Mit jelent, hogy a földigiliszta hímnős?

Helyes válasz: Ugyanannak az egyednek hím és női ivarszervei is vannak..

A földigiliszta egyetlen egyedében hím és női ivarszervek is megtalálhatók. Ez nem jelenti azt, hogy rendszerint önmagát termékenyíti meg, a párzó egyedek kölcsönösen spermiumokat adnak át egymásnak.

8. Miért távolíthat el a természetes szelekció lassan egy ritka, recesszív génváltozatot, ha annak hátrányos hatása csak két példányban jelentkezik?

Helyes válasz: Mert a génváltozat sokáig fennmaradhat a hátrányt nem mutató, egyetlen példányt hordozó egyedekben..

Ha a hátrányos hatás csak két recesszív példány mellett jelentkezik, az egyetlen példányt hordozó egyedek nem mutatják ezt a hátrányt. A génváltozat így továbböröklődhet bennük, és ritkulásával egyre ritkábban kerül két példány ugyanabba az egyedbe.