A világűrről könnyű felidézni egy látványos képet, de a hozzá tartozó magyarázat már alaposabb gondolkodást kérhet. Ebben a csillagászati kvízben az ismerős égitestek mellett a megfigyelő nézőpontja is számít, ezért érdemes minden válasznál egy pillanatra mérlegelni.
A Hold kráterei mellett azt is végiggondolhatod, milyen látvány fogadna egy holdfelszíni megfigyelőt fogyatkozás idején. Közben a Vénusz felhői mögé pillantó kutatások módszerét is fel kell idézned, anélkül, hogy a megszokott űrfelvételekre hagyatkoznál a döntésnél.
A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Mennyire látsz a felszín mögé, ha biológiai kvízben kell döntened?. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Nem csak a tankönyvi tudás számít! Vajon hány pontot érsz el ebben a biológiai kvízben?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik két kémiai elem alkotja a Nap anyagának túlnyomó részét?
Helyes válasz: Hidrogén és hélium.
A Nap anyagának túlnyomó része hidrogén és hélium, más elemek jóval kisebb arányban vannak jelen. Magjában a hidrogén héliummá alakulása közben energia szabadul fel.
2. A Szaturnuszon kívül az alábbi bolygók közül melyiknek van gyűrűrendszere?
Helyes válasz: A Jupiternek.
A Jupiternek is van gyűrűrendszere, de az sokkal halványabb a Szaturnusz látványos gyűrűinél. Valójában a Naprendszer mind a négy óriásbolygóját övezik gyűrűk.
3. A Hold melyik részén rajzolódik ki legplasztikusabban a kráterek domborzata egy távcsöves megfigyeléskor?
Helyes válasz: A megvilágított és a sötét terület határának közelében.
A nappali és az éjszakai oldal határának közelében a napfény alacsony szögben éri a Hold felszínét. A hosszú árnyékok kiemelik a kráterfalakat és a hegyeket, ezért a domborzat itt különösen jól megfigyelhető.
4. Miért látszanak egy meteorraj hullócsillagai az égbolt egy közös pontja felől érkezni?
Helyes válasz: Mert a közel párhuzamos pályákat a perspektíva összetartónak mutatja.
Egy meteorraj részecskéi közel párhuzamos pályákon érkeznek a Föld légkörébe. A perspektíva miatt mégis úgy látjuk őket, mintha egy közös égi pontból, a radiánsból indulnának, hasonlóan a távolban összefutónak látszó vasúti sínekhez.
5. Melyik módszerrel lehet feltérképezni a Vénusz felszínét a bolygó sűrű felhőzetén keresztül?
Helyes válasz: Radaros mérésekkel.
A radar rádióhullámai átjutnak a Vénusz felhőzetén, a felszínről visszaverődő jelekből pedig térkép készíthető. Látható fényben a sűrű felhők eltakarják előlünk a bolygó felszínét.
6. Mit jelent a világegyetem tágulása nagy léptékben?
Helyes válasz: A távoli, egymáshoz gravitációsan nem kötött galaxisok közötti távolság általában növekszik.
A kozmikus tágulás nagy léptékben a galaxisok közötti távolságok növekedésében mutatkozik meg. A gravitációsan kötött rendszerek, például a Naprendszer vagy egy galaxis, nem tágulnak automatikusan együtt a világegyetemmel.
7. Mit figyelünk meg, amikor a Hold elfed egy távoli csillagot?
Helyes válasz: A Hold korongja a látóirányunkban a csillag elé kerül.
Csillagfedéskor a Hold a megfigyelő látóirányában a csillag elé kerül, és átmenetileg eltakarja annak fényét. A csillag ettől nem változik meg, és nem kerül a Hold közelébe.
8. Mit látna a Nap helyén egy megfigyelő a Hold Föld felé néző oldalának megfelelő pontjáról, amikor ott teljes földárnyék van egy teljes holdfogyatkozás során?
Helyes válasz: A Föld által eltakart Napot, vagyis napfogyatkozást.
Teljes holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold között helyezkedik el, és elzárja a közvetlen napfényt a Hold érintett felszíni pontjai elől. Ugyanez az esemény onnan nézve napfogyatkozás, mert a Föld takarja el a napkorongot.
