Egy gondolatkísérlet is messzire vihet, ha az égbolt jelenségei mögé szeretnél látni. Ebben a csillagászati kvízben nem távoli adatokat kell előásnod, hanem ismerős megfigyelésekből és néhány alapvető összefüggésből összeállítanod a magyarázatot, miközben a hihető tévedéseket is kiszűröd.
Először érdemes elképzelned, mikor keresnéd a Vénuszt, majd azt, hogyan változna a Sarkcsillag helyzete egy hosszú utazáson. Később két egyformán fényes csillag látványa ad feladványt, és el kell döntened, mire elég az, amit pusztán a fényükből tudunk.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: A természetből nincs puskázás: hat pontig jutsz a biológiai kvízben?. Ezt is érdemes kipróbálnod: Műveltségi kvíz azoknak, akik szeretnek a válasz előtt elidőzni.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért nem láthatjuk a Vénuszt az éjszaka közepén magasan az égen?
Helyes válasz: Mert a Földénél beljebb húzódó pályája miatt látszólag nem távolodik messzire a Naptól..
A Vénusz a Föld pályáján belül kering, ezért a Földről nézve mindig a Nap viszonylagos közelében mutatkozik. Kedvező helyzetben napnyugta után vagy napkelte előtt figyelhető meg, nem pedig az éjszaka közepének magas égboltján.
2. Milyen anyag alkotja a Szaturnusz látványos fő gyűrűinek részecskéit túlnyomórészt?
Helyes válasz: Vízjég..
A Szaturnusz fő gyűrűit túlnyomórészt vízjégből álló, különböző méretű részecskék alkotják, amelyekhez más anyagok is keverednek. A gyűrűk nem összefüggő, merev lemezek, hanem rengeteg, önállóan keringő darabból állnak.
3. Miért nem jut el a földfelszínig minden olyan kis égitestdarab, amely meteorként felvillan?
Helyes válasz: Mert a légköri áthaladás során teljesen elpárologhat vagy széteshet..
A nagy sebességű légköri áthaladás erős felhevülést és anyagvesztést okoz, a test pedig szét is darabolódhat. A kisebb darabok teljesen elpusztulhatnak, míg a felszínt elérő maradványokat meteoritnak nevezzük.
4. Milyen jeleket gyűjt egy rádiótávcső a világűrből?
Helyes válasz: A látható fénynél hosszabb hullámhosszú elektromágneses hullámokat..
A rádióhullámok a látható fényhez hasonlóan elektromágneses hullámok, nem pedig hangok. A rádiótávcsövekkel olyan égi folyamatokat és objektumokat is vizsgálhatunk, amelyek rádiótartományban különösen erősen sugároznak.
5. Hogyan változik a Sarkcsillag látóhatár feletti magassága, ha az északi féltekén egyre északabbra utazunk?
Helyes válasz: Egyre magasabban látszik..
A Sarkcsillag nagyon közel látszik az északi égi pólushoz, ezért látóhatár feletti magassága megközelítőleg megegyezik a megfigyelő földrajzi szélességével. Észak felé utazva így egyre magasabbra kerül az égen.
6. Miért látszik a Tejút derengő sávnak a sötét égbolton?
Helyes válasz: Mert a Tejútrendszer korongjának síkja felé nézve különösen sok csillag fényét látjuk összeolvadni..
A Nap a Tejútrendszer korongjában helyezkedik el, ezért annak síkja mentén különösen sok csillagra látunk rá. A szabad szemmel külön nem felbontható csillagok együttes fénye hozza létre a derengő sávot, amelyet sötét porfelhők is tagolnak.
7. Miért nem készíthetnénk pusztán egy erősebb távcsővel közvetlen fényképet a világegyetem átlátszóvá válása előtti korszakról?
Helyes válasz: Mert a korai világegyetem sűrű, ionizált anyagában a fény folyton szóródott, nem haladhatott szabadon..
A korai világegyetem forró, ionizált anyagában a fotonok gyakran szóródtak a szabad elektronokon, ezért nem őrződhetett meg egy távoli jelenet közvetlen képe. A kozmikus háttérsugárzás abból az időből érkezik, amikor az anyag már eléggé átlátszóvá vált a fény szabad terjedéséhez.
8. Egy vöröses és egy kékes csillagot ugyanolyan fényesnek látunk. Eldönthető-e csupán ebből, melyik van közelebb?
Helyes válasz: Nem, mert a szín és a látszó fényesség önmagában nem határozza meg a csillag valódi fényteljesítményét..
A csillag színe elsősorban a felszíni hőmérsékletével függ össze, teljes fényteljesítményét azonban a mérete is befolyásolja. Azonos látszó fényesség mellett ezért a távolság eldöntéséhez további információra van szükség.






