Az égbolt jól ismert látványai mögött néha egészen más magyarázat rejlik, mint amit elsőre elképzelnénk. Ez a csillagászati kvíz arra hív, hogy a felidézett ismeretek mellé a gondolatmenetedet is bevesd, és különválaszd a látszatot attól, ami valóban történik a világűrben.
Egy pislákoló csillag megfigyelésétől a Mars szokatlan égi kitérőjéig vezet az út, közben pedig az újhold és a napfogyatkozás kapcsolatán is elgondolkodhatsz. Nem kell hozzá távcső, csak figyelem, amikor a megszokott látványt kell összeegyeztetned az égitestek tényleges mozgásával és térbeli helyzetével.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: Friss vegyes kvíz érkezett: Az Egri csillagoktól a kék bálnáig kalandozunk, vajon meglesz a 6/8?. Vagy folytasd ezzel: Agykarbantartó kvíz: Beethoven, Karinthy és a rózsák háborúja, vajon mennyire vagy felkészült?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért pislákolnak a csillagok akkor is, ha saját fénykibocsátásuk éppen nem változik?
Helyes válasz: A földi légkör mozgó, eltérő sűrűségű rétegei változó módon térítik el a fényüket..
A légkör eltérő hőmérsékletű és sűrűségű részei kissé különbözőképpen törik meg a csillagfényt, és mozgásuk miatt ez folyamatosan változik. A jelenség a látóhatár közelében gyakran erősebb, mert a fény hosszabb utat tesz meg a légkörben.
2. Egy üstökös csóvája általában merre nyúlik a Nap közelében?
Helyes válasz: Nagyjából a Nappal ellentétes irányba..
A napszél és a napsugárzás hatása az üstökösből kiszabaduló anyagot alapvetően a Naptól elfelé tereli. A porcsóva görbülhet, de a csóva nem egyszerűen az üstökös mögött maradó nyom, ezért a Naptól távolodó üstökös előtt is húzódhat.
3. Miért van az északi féltekén nyár, amikor a déli féltekén tél?
Helyes válasz: A Föld tengelyferdesége miatt eltér a két félteke megvilágításának szöge és időtartama..
Amikor az északi félteke a Nap felé dől, ott hosszabbak a nappalok, és magasabbról érkezik a napsugárzás. A déli féltekén ugyanakkor fordított a helyzet, ezért az évszakok ellentétesek.
4. Egy vöröses és egy kékes csillag közül általában melyiknek magasabb a felszíni hőmérséklete, ha a csillagközi por színmódosító hatását kizárjuk?
Helyes válasz: A kékesnek..
A forróbb csillagok sugárzásában nagyobb arányban jelenik meg a rövidebb hullámhosszú, kékes fény, míg a hűvösebbek vörösesebbnek látszanak. Ez az összefüggés a felszíni hőmérsékletről árulkodik, nem önmagában a csillag méretéről vagy teljes fényteljesítményéről.
5. Melyik folyamat biztosítja a Nap jelenlegi energiatermelésének túlnyomó részét?
Helyes válasz: Hidrogénmagok egyesülése héliummagokká..
A Nap magjában magfúzió során hidrogénből hélium keletkezik, és közben energia szabadul fel. Ez nem kémiai égés, így nincs szüksége oxigénre úgy, mint egy földi tűznek.
6. Egy csillag távolsága tíz fényév. Mit jelent ebben a kifejezésben a fényév?
Helyes válasz: A fény által vákuumban egy év alatt megtett távolságot..
A fényév távolságegység, bár a nevében időegység szerepel. Egy tíz fényévre lévő csillag most hozzánk érkező fénye nagyjából tíz évvel ezelőtt indult útnak.
7. Miért nincs minden újholdkor napfogyatkozás, noha ilyenkor a Hold nagyjából a Nap irányában látszik?
Helyes válasz: A Hold pályája hajlik a Föld pályasíkjához, ezért árnyéka többnyire elkerüli a Földet..
A Hold pályasíkja nem esik egybe a Föld Nap körüli pályasíkjával, ezért újholdkor a Hold rendszerint a Nap látszólagos helye fölött vagy alatt halad el. Napfogyatkozáshoz az újholdnak a két pályasík metszésvonalának közelében kell bekövetkeznie.
8. Miért látszik a Mars időnként néhány hétig visszafelé haladni a távoli csillagok között?
Helyes válasz: A gyorsabban keringő Föld elhalad a Mars mellett, és ettől megváltozik a látóirány..
A Föld belső pályán, rövidebb idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Mars. Amikor utoléri és megelőzi, a változó nézőpont miatt a Mars átmenetileg ellenkező irányban látszik elmozdulni a csillagháttér előtt, miközben valódi keringési iránya nem változik.






