Egy régi iskolai szabály sokszor csak akkor válik igazán érthetővé, amikor egy élőlény működésére kell alkalmaznod. Ebben a biológiai kvízben az emlékezeted mellé a következtetéseidre is szükséged lesz, mert az ismerős jelenségekhez nem mindig a legkézenfekvőbb magyarázat illik.
A szamóca felszínét most botanikus szemmel kell megvizsgálnod, majd azon gondolkodhatsz el, miért nem gyógyul úgy a fog felszíne, mint a bőröd. A vízi táplálékláncnál pedig az okozhat fejtörést, hogyan fér össze az állományok tömege az utánpótlásukkal.
A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Mennyi mindent tudsz pontosan, nem csak nagyjából? Indul a vegyes kvíz. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Ismerős jelenség, szokatlan magyarázat? Biológiai kvíz a kíváncsiságodnak.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért akadályozza a szén-monoxid a vér oxigénszállítását?
Helyes válasz: Erősen kötődik az oxigént szállító hemoglobinhoz..
A szén-monoxid az oxigénnél jóval erősebben kötődik a hemoglobinhoz, így csökkenti a vér oxigénszállító képességét. A veszélyt fokozza, hogy színtelen és szagtalan gáz, ezért érzékszerveinkkel nem tudjuk megbízhatóan észlelni.
2. A szamóca piros, húsos részének felszínén ülő apró szemcsék botanikailag mik?
Helyes válasz: Apró, egy-egy magot tartalmazó termések..
A felszíni szemcsék apró aszmagtermések, amelyek mindegyike egy magot tartalmaz. A szamóca elfogyasztott, húsos része a virág vacokjának megnagyobbodásával alakul ki, ezért botanikailag nem egyszerű bogyótermés.
3. Mik azok az apró képletek, amelyek egy lepke szárnyáról porszerűen leválhatnak?
Helyes válasz: A szárnyat borító pikkelyek..
A lepkék szárnyát sok apró pikkely borítja, ezek válhatnak le porszerűen érintéskor. Színeiket festékanyagok és a pikkelyek finom szerkezetének fényhatásai is létrehozhatják.
4. Miben hasonlít a krokodilok szíve a madarakéhoz?
Helyes válasz: Négy üregből áll, két pitvarból és két kamrából..
A krokodiloknak a madarakhoz hasonlóan két pitvarból és két kamrából álló szívük van. Keringésük azonban nem minden részletében azonos a madarakéval, az ereik kapcsolatai lehetővé teszik a véráramlás sajátos átterelését is.
5. Miért veszítheti el működőképességét egy fehérjetermészetű enzim túl erős melegítés hatására?
Helyes válasz: Megváltozik a működéséhez szükséges térszerkezete..
Egy enzim működéséhez meghatározott térszerkezet szükséges, amelyet az erős melegítés felboríthat. Ezt denaturációnak nevezzük, és ennek következtében az enzim aktív helye már nem feltétlenül tud megfelelően kapcsolódni a kiindulási anyaghoz.
6. Mivel járul hozzá a földigiliszták járatépítése a talaj állapotának javulásához?
Helyes válasz: Segíti a levegő és a víz bejutását a talajba..
A földigiliszták járatai megkönnyítik a talaj szellőzését és a víz beszivárgását. Mozgásukkal és táplálkozásukkal a szerves maradványok talajba keverésében is részt vesznek.
7. Miért nem tud a sérült fogzománc a bőrhöz hasonlóan új szövet növesztésével begyógyulni?
Helyes válasz: Mert a kifejlett fog zománcában nincsenek élő sejtek..
Az érett fogzománc sejtmentes, erősen mineralizált szövet, ezért nem képes a bőrhöz hasonló sejtes regenerációra. A felszíni ásványianyag-vesztés egy része megfelelő körülmények között visszafordítható, de ez nem azonos egy letört zománcdarab visszanövesztésével.
8. Egy vízi táplálékláncban hogyan tarthatnak fenn a gyorsan szaporodó, lebegő algák náluk nagyobb pillanatnyi össztömegű fogyasztóállományt?
Helyes válasz: Az algák állománya gyorsan újratermelődik, miközben folyamatosan fogyasztják..
A pillanatnyi össztömeg nem mutatja meg, hogy egy élőlényállomány mennyi szerves anyagot termel hosszabb idő alatt. A gyorsan megújuló algák kis állománya is jelentős táplálékutánpótlást biztosíthat, ezért a biomassza ilyen eloszlása nem mond ellent az energiaáramlás szabályainak.
