Készen állsz a kihívásra?

Hat pont a belépő a saját sikerélményedhez ebben a műveltségi kvízben

Kvíz

Tűzz ki magadnak egy elérhetőnek látszó célt, aztán figyeld meg, melyik válasznál kell igazán megdolgoznod érte. A hat pont megszerzéséhez most jól jöhet egy régi iskolai emlék, de az is, ha a hihető lehetőségek közül megfontoltan választasz.

Egy operai szerelem különös titkot rejt, a sarkvidéki nappal pedig nem mindig hoz napkeltét. Közben egy középkori oklevélről is döntened kell: mennyire helyes mai fogalmainkat visszavetíteni arra a világra, amelyben megszületett? Ezeknél érdemes egy pillanatra megállni a válasz előtt.

Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Csomagold be a tudásod, indul a földrajzi kvíz!. Ezt is érdemes kipróbálnod: Biológiai kvíz vár rád: legyen hat pont a kíváncsiság jutalma!.

1/8
Miért lehet a Spitzbergákon télen olyan időszak, amikor a Nap napközben sem emelkedik a látóhatár fölé?
Melyik két földrészen őshonos a puma?
Melyik probléma áll József Attila Levegőt! című versének középpontjában?
Hogyan keletkezik az obszidián jellegzetes, üvegszerű anyaga?
Mi derül ki Olympiáról, akibe Hoffmann beleszeret a Hoffmann meséi című operában?
Ki tervezte a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt?
Milyen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti vízcsere általános iránya a Gibraltári-szorosban?
Miért volna történelmietlen az 1215-ös Magna Cartát a mindenkit egyformán megillető emberi jogok nyilatkozatának tekinteni?

A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata

1. Miért lehet a Spitzbergákon télen olyan időszak, amikor a Nap napközben sem emelkedik a látóhatár fölé?

Helyes válasz: Mert a Föld tengelyferdesége miatt az északi sarkvidék tartósan elfordul a napsugárzástól..

A sarki éjszakát a Föld forgástengelyének ferdesége okozza. Az északi félteke telén a magas északi szélességeken a Nap napi látszólagos pályája teljes egészében a látóhatár alatt maradhat.

2. Melyik két földrészen őshonos a puma?

Helyes válasz: Észak-Amerikában és Dél-Amerikában..

A puma az amerikai kontinensek őshonos macskaféléje, természetes elterjedése Észak-Amerikától Dél-Amerika déli vidékeiig nyúlik. Hegyvidékeken, erdőkben és szárazabb területeken egyaránt képes megélni.

3. Melyik probléma áll József Attila Levegőt! című versének középpontjában?

Helyes válasz: Az egyéni szabadságot elfojtó társadalmi és hatalmi viszonyok..

A vers a megfigyeltség, a kiszolgáltatottság és a szabadsághiány tapasztalatát kapcsolja össze. A személyes szorongásból tágabb társadalmi tiltakozás és az emberhez méltó rend igénye bontakozik ki.

4. Hogyan keletkezik az obszidián jellegzetes, üvegszerű anyaga?

Helyes válasz: A láva olyan gyorsan hűl le, hogy nem alakul ki benne jelentős kristályos szerkezet..

Az obszidián természetes vulkáni üveg, amelynek kialakulásakor a gyors lehűlés megakadályozza a jelentős kristálynövekedést. Kagylós törése rendkívül éles peremeket hozhat létre, ezért régen vágóeszközöket is készítettek belőle.

5. Mi derül ki Olympiáról, akibe Hoffmann beleszeret a Hoffmann meséi című operában?

Helyes válasz: Valójában egy mechanikus baba..

Olympia embernek látszó automata, akit Hoffmann valódi nőnek hisz. A jelenetben a szerelmes képzelet és a megtévesztés találkozik, Olympia áriájának virtuóz futamai pedig a gépies működést is érzékeltetik.

6. Ki tervezte a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt?

Helyes válasz: Ybl Miklós.

A Wenckheim-kastély Ybl Miklós tervei alapján épült Szabadkígyóson. A historizáló, neoreneszánsz kastély ugyanannak az építésznek a munkája, aki a budapesti Operaházat is tervezte.

7. Milyen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti vízcsere általános iránya a Gibraltári-szorosban?

Helyes válasz: A felszínen atlanti víz áramlik be, mélyebben mediterrán víz áramlik ki..

A felszínen az Atlanti-óceán kevésbé sós vize jut a Földközi-tengerbe, mélyebben pedig a sósabb, sűrűbb mediterrán víz távozik. Ez a kétrétegű vízcsere összefügg a Földközi-tenger erős párolgásával és vízhiányával.

8. Miért volna történelmietlen az 1215-ös Magna Cartát a mindenkit egyformán megillető emberi jogok nyilatkozatának tekinteni?

Helyes válasz: Mert jogokat és kiváltságokat társadalmi helyzethez kötve rögzített, nem minden ember számára egyformán..

A Magna Carta középkori társadalmi rendben született, és különböző csoportokhoz, illetve jogállásokhoz kapcsolódó biztosítékokat rögzített. Későbbi jelentőségét többek között az adta, hogy a király hatalmát sem tekintette korlátlannak.