Az égre nézve könnyű kész magyarázatot találni arra, amit látunk, de a világűr működése nem mindig követi a hétköznapi megérzéseinket. Ebben a csillagászati kvízben az ismerős látványok mögé kell gondolnod, és néha érdemes újragondolnod az elsőre biztosnak tűnő válaszodat is.
A Hold napról napra változó kelési ideje mellett azon is elgondolkodhatsz, mit jelent két bolygó közelinek látszó találkozása. A megfigyelőhely halvány lámpája egészen másféle dilemmát hoz, mégis ugyanúgy hozzátartozik ahhoz, hogyan ismerjük meg az éjszakai égboltot.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Váltsd hat pontra a múltismereted ebben a történelmi kvízben!. Utána jöhet ez a kihívás: Nálad lesz a hat pont az agymozgató kvíz végén?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért kel a Hold a legtöbb napon később, mint az előző napon?
Helyes válasz: Mert a Hold keringése során kelet felé mozdul el a háttércsillagokhoz képest..
A Hold a Föld körüli keringése miatt kelet felé halad a csillagos háttér előtt. Emiatt a Földnek rendszerint valamivel tovább kell fordulnia, hogy a Hold ismét felkeljen, a napi késés azonban nem állandó.
2. Miért látszik sötét foltnak egy sötétköd a mögötte húzódó csillagmező előtt?
Helyes válasz: Mert a benne lévő por elnyeli és szórja a háttérből érkező fényt..
A sötétködök sűrűbb csillagközi porfelhők, amelyek elnyelik és szórják a mögülük érkező látható fényt. Nem üres lyukak az égen, és egyes részeikben új csillagok is születhetnek.
3. Hogyan változik a Nap tömege jelenlegi működése során?
Helyes válasz: Lassan csökken, mert energiát sugároz ki és anyagot is veszít..
A Nap fúziós energiatermelése során a kiinduló részecskék nyugalmi tömegének egy része energiává alakul, amely végül sugárzásként távozik. Emellett a napszéllel részecskéket is veszít, így a tömege lassan csökken.
4. Mi jellemző általában egy nyílthalmaz csillagainak eredetére?
Helyes válasz: Ugyanannak a csillagközi felhőnek az anyagából, nagyjából egy időben születtek..
A nyílthalmazok tagjai jellemzően közös csillagközi felhőből, egymáshoz közeli időszakban keletkeztek. Ettől még különböző tömegűek lehetnek, ezért fejlődésük üteme sem azonos.
5. Mit jelent az égbolton két bolygó látszólagos közelsége egy együttállás környékén?
Helyes válasz: A Földről nézve közel azonos irányban látszanak..
Az együttállás az égitestek látszó égi helyzetéről szól, nem a köztük lévő valódi távolságról. Két bolygó az égbolton egymás közelében látszhat akkor is, ha a térben óriási távolság választja el őket.
6. Miért tarthat egy teljes holdfogyatkozás teljes szakasza jóval tovább, mint egy adott helyen a teljes napfogyatkozás?
Helyes válasz: Mert a Föld teljes árnyéka a Hold távolságában jóval szélesebb a Holdnál..
A Föld teljes árnyéka a Hold pályájánál a Hold átmérőjének többszöröse, ezért a Hold hosszabb ideig haladhat benne. Teljes napfogyatkozáskor ezzel szemben a Hold jóval keskenyebb árnyéka vonul át a földi megfigyelőhelyen.
7. Miért használnak gyakran halvány vörös fényű lámpát az éjszakai csillagászati megfigyelések mellett?
Helyes válasz: Mert kevésbé zavarja meg a szem sötéthez alkalmazkodását..
A gyenge vörös fény kevésbé zavarja a halvány égi objektumok észleléséhez szükséges sötétadaptációt, mint az erős fehér világítás. A fényerő azonban itt is számít, mert egy túl erős vörös lámpa is ronthatja az alkalmazkodást.
8. Miért nehezítheti meg egy bolygó árapályhatása, hogy a hozzá nagyon közeli gyűrűanyagból nagy hold álljon össze?
Helyes válasz: Mert a bolygó eltérő erővel húzza a kialakuló test közeli és távoli oldalát, és ez szétszakíthatja..
A bolygó gravitációs vonzása a hozzá közelebbi oldalon erősebb, mint a távolabbin, ez pedig nyújtó árapályhatást hoz létre. Ha ez felülmúlja egy lazán összeálló test saját gravitációjának összetartó hatását, a test nem tud tartósan egyben maradni.
