Az éjszakai égbolt nézegetése könnyen olyan kérdésekhez vezet, amelyekre egy ismerős név már nem elég válasznak. Ebben a csillagászati kvízben a felfedezés öröméhez egy kis mérlegelés is társul, miközben a közeli égitestektől a távoli galaxisokig kalandozol.
Egy sűrű légkörű holdnál még a bolygók közötti eligazodás segít, a galaxisok találkozásánál már a méreteket és távolságokat kell elképzelned. A változócsillagok közben azt a kérdést vetik fel, hogyan lehet a fény ingadozásából kozmikus távolságokra következtetni.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Váltsd hat pontra a múltismereted ebben a történelmi kvízben!. Ezt is érdemes kipróbálnod: Hat pontig meg sem állsz? Kezdődhet a vegyes kvíz!.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik bolygó körül kering a sűrű légkörrel burkolt Titan nevű hold?
Helyes válasz: A Szaturnusz körül.
A Titan a Szaturnusz legnagyobb holdja, és sűrű légkör veszi körül. Légkörének fő alkotója a nitrogén, felszínén pedig folyékony metánt és etánt tartalmazó tavak és tengerek találhatók.
2. Mit nevezünk egy üstökös kómájának?
Helyes válasz: A magját körülvevő gáz- és porburkot.
A kóma az üstökösmagot körülvevő gáz- és porburok. A Nap melege hatására a magból kiszabaduló gáz port is magával ragad, így a kóma a szilárd magnál sokkal nagyobbra terjedhet.
3. Hogyan különbözik a Nap látható felszínének forgása az Egyenlítő és a sarkok közelében?
Helyes válasz: Az Egyenlítő közelében gyorsabb a körbefordulás.
A Nap egyenlítői vidékei rövidebb idő alatt fordulnak körbe, mint a sarkokhoz közeli területei. Ez a differenciális forgás azért lehetséges, mert a Nap nem merev, szilárd test.
4. Mi jellemző a csillagokra, amikor két galaxis összeolvad?
Helyes válasz: Pályájuk megváltozhat, de közvetlen ütközésük ritka.
A csillagok közötti távolság a méretükhöz képest óriási, ezért két galaxis összeolvadásakor ritka a közvetlen csillagütközés. A kölcsönös gravitáció ugyanakkor jelentősen átrendezheti a csillagpályákat, a galaxisok gázanyaga pedig erősen kölcsönhatásba léphet.
5. A cefeida változócsillagok melyik összefüggése segíti a csillagászati távolságmérést?
Helyes válasz: Pulzálási periódusuk összefügg a valódi fényteljesítményükkel.
A cefeidák pulzálási periódusa és valódi fényteljesítménye között jól használható kapcsolat van. A periódusból becsült fényteljesítményt a megfigyelt látszó fényességgel összevetve meghatározható a távolságuk.
6. Melyik bolygót fedezte fel William Herschel távcsöves megfigyeléssel?
Helyes válasz: Az Uránuszt.
William Herschel az Uránuszt fedezte fel, kezdetben azonban üstökösnek gondolta az égitestet. A pályájának vizsgálata mutatta meg, hogy a Nap körül keringő, addig fel nem ismert bolygóról van szó.
7. Mi váltja ki a klasszikus nóvakitörést egy fehér törpét tartalmazó kettőscsillagban?
Helyes válasz: A társcsillagtól gyűjtött hidrogén robbanásszerű fúziója a fehér törpe felszínén.
A klasszikus nóva akkor lobban fel, amikor a fehér törpe felszínén a társcsillagtól összegyűlt hidrogénben robbanásszerű fúzió indul. A fehér törpe ilyenkor rendszerint nem semmisül meg, ezért megfelelő anyagutánpótlás mellett a kitörés megismétlődhet.
8. Hogyan utalhat egy spirálgalaxis csillagainak keringése sötét anyag jelenlétére?
Helyes válasz: A külső csillagok gyorsabban keringenek, mint amit a látható anyag tömege indokolna.
Sok spirálgalaxis külső csillagai olyan gyorsan keringenek, hogy mozgásuk a látható anyag gravitációjával önmagában nem magyarázható. Ez a sötét anyag egyik fontos megfigyelési bizonyítéka, amelyből egy kiterjedt, nem világító tömegösszetevő jelenlétére következtetnek.
