Egy jó természetismereti kérdésnél nem feltétlenül egy elfelejtett szakkifejezés a legfontosabb, hanem az, hogy összeálljon a magyarázat. Ebben a biológiai kvízben hétköznapi tapasztalatok és különös életmódbeli megoldások mögé nézhetsz, miközben minden döntésnél három hihető lehetőség közül kell választanod.
A síráskor jelentkező orrfolyás éppúgy gondolkodnivalót ad, mint az egymás mellé tett gyümölcsök érése. Aztán egy elkerített élőhely képzeletbeli változását kell végigkövetned, ahol egy ragadozó eltűnésének következménye nem feltétlenül áll meg a közvetlen zsákmányánál, hanem távolabb is érezhető.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Nem csak a tankönyvi tudás számít! Vajon hány pontot érsz el ebben a biológiai kvízben?. Utána jöhet ez a kihívás: Műveltségi kvíz: Ha legalább 6 kérdésre jól válaszolsz, büszke lehetsz magadra!.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért kezdhet folyni az orrunk, amikor sírunk?
Helyes válasz: A könny egy része elvezető járatokon át az orrüregbe jut..
A könny nemcsak a szem felszínéről párolog el, hanem a belső szemzug közelében nyíló könnyutakon keresztül is távozik. A könnyelvezető rendszer az orrüregbe vezeti a folyadékot, ezért az erős sírást orrfolyás kísérheti.
2. Miért akadályozhatja a legtöbb szárazföldi növény magjának csírázását, ha tartósan teljesen víz alatt tartjuk?
Helyes válasz: A mag nem juthat elegendő oxigénhez a sejtlégzéséhez..
A csírázó mag a raktározott szerves anyagok lebontásából nyeri a növekedéshez szükséges energiát, ehhez általában oxigénre van szüksége. A tartós vízborítás jelentősen korlátozhatja az oxigénellátását, ezért a túlöntözés is akadályozhatja a csírázást.
3. Mire használja a kerti csiga az apró fogacskákkal borított reszelőnyelvét?
Helyes válasz: A táplálék lekaparására és aprítására..
A reszelőnyelv felszínén sok apró, kemény fogacska található, amelyekkel a csiga táplálékot kapar le és aprít fel. Ez nem a gerincesek fogazatának megfelelő állkapocs, hanem sajátos táplálkozási szerv.
4. A pók melyik testrészében találhatók a selyemfonalat előállító mirigyek?
Helyes válasz: Az utótestében, vagyis a potrohában..
A pókok selyemmirigyei az utótestben helyezkednek el, váladékuk a fonószemölcsökön keresztül jut a külvilágba. A selyem nemcsak zsákmányfogó hálóhoz használható, hanem például a peték védelméhez és biztosítófonálként is.
5. Mit jelent, hogy a Magyarországon is élő kakukk fészekparazita?
Helyes válasz: Más madarak fészkébe rakja a tojását, és rájuk bízza az utód felnevelését..
A kakukk más madárfajok fészkébe rakja tojását, így a költés és a fióka etetésének terhét a gazdamadarak viselik. A fészekparazitizmus az utódgondozás kihasználását jelenti, nem a fészek építőanyagának eltulajdonítását.
6. Miért gyorsíthatja egy érett alma a mellé tett, még kemény banán érését?
Helyes válasz: Az alma etilént bocsát ki, amely a banán érését is serkenti..
Az érett alma etilént ad le, amely gáz halmazállapotú növényi hormonként az érési folyamatokat is szabályozza. A banán érzékeny erre a hatásra, ezért az együtt tárolás felgyorsíthatja az érését.
7. Miért lehet nagyon eltérő a működése egy ember idegsejtjének és izomsejtjének, noha sejtmagjukban lényegében ugyanaz a génkészlet található?
Helyes válasz: A két sejttípusban eltérő gének működnek, illetve eltérő mértékben fejeződnek ki..
A sejtek szakosodása nagyrészt azon alapul, hogy ugyanabból a génkészletből más-más géneket használnak. Emiatt eltérő fehérjéket termelnek, és különböző feladatokra alkalmas szerkezetet alakítanak ki.
8. Egy elkerített élőhelyen eltűnnek a szarvasokat fogyasztó ragadozók. Ha más körülmény nem változik, melyik közvetett következmény várható a fiatal fákra nézve?
Helyes válasz: Kevesebb fiatal fa maradhat meg, mert a szaporodó szarvasállomány több hajtást rág le..
A ragadozók hatása a táplálékhálózaton keresztül a növényzetig is elérhet. Ha a szarvasállomány növekedésével fokozódik a hajtások lerágása, kevesebb facsemete fejlődhet nagyobb fává, ezt a közvetett hatássort trofikus kaszkádnak nevezik.
