Hat pont megszerzéséhez most az égboltról tanultakat és a világűrről őrzött emlékeidet is érdemes elővenned. A csillagászati kvízben ismerős égitestek mellett olyan helyzetekkel találkozol, amelyeknél a pontos elképzelés többet érhet egy gyors tippnél. A cél adott, az útvonalat a válaszaid jelölik ki.
Az Enceladus különös anyagkilövelléseinél éppúgy megállunk, mint annál, milyen magasan járhat a Nap Magyarország egén. Közben a Rák-köd múltját is fel kell idézned, így az égi látvány mögötti történet legalább olyan fontos lesz, mint maga a felismerés.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Ne érd be a környékével: földrajzi kvíz a pontos helyismeretért. Ezt is érdemes kipróbálnod: Vedd célba a hat pontot, és mutasd meg magad a műveltségi kvízben!.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik bolygó körül kering a Ganymedes, a Naprendszer legnagyobb holdja?
Helyes válasz: A Jupiter körül.
A Ganymedes a Jupiter négy nagy, Galilei által felfedezett holdjának egyike. Átmérője még a Merkúrét is meghaladja, tömege azonban kisebb a bolygóénál.
2. Melyik kémiai elemet azonosították először a Nap színképében, még a földi kimutatása előtt?
Helyes válasz: A héliumot.
A hélium jelenlétére először a Nap színképében észlelt, addig ismeretlen színképvonal alapján következtettek. Neve a Nap görög nevéből ered, és csak később sikerült földi anyagból is kimutatni.
3. Milyen anyagokat lövell a világűrbe a Szaturnusz Enceladus nevű holdja a déli sarkvidékének repedéseiből?
Helyes válasz: Főként vízgőzt és apró jégszemcséket.
Az Enceladus déli sarkvidékéről vízgőz és apró jégszemcsék törnek elő. A kilövellt anyag egy része a Szaturnusz ritka E gyűrűjét táplálja.
4. Magyarországon mikor kerülhet a Nap pontosan a megfigyelő feje fölé, a zenitbe?
Helyes válasz: Az év egyetlen napján sem.
A Nap csak a két térítő közötti földrajzi szélességeken kerülhet a zenitbe. Magyarország ettől a sávtól északra fekszik, ezért a Nap még nyáron, helyi délben is alacsonyabban áll.
5. Milyen esemény maradványa a Bika csillagképben megfigyelhető Rák-köd?
Helyes válasz: Egy csillag szupernóva-robbanásáé.
A Rák-köd egy szupernóva-robbanás táguló maradványa, amelynek feltűnését 1054-ben is feljegyezték. Közepén egy gyorsan forgó neutroncsillag, egy pulzár található.
6. Keringhet-e egy bolygó egy kettőscsillag mindkét csillaga körül, azokat közösen megkerülve?
Helyes válasz: Igen, és ilyen bolygókat már meg is figyeltek.
Léteznek olyan bolygók, amelyek pályája egy kettőscsillag mindkét tagját körülöleli. Megfelelő pályatávolság és elrendezés esetén az ilyen keringés tartósan stabil lehet.
7. Miért jelent fordulópontot a vascsoport elemeiből álló mag kialakulása egy nagy tömegű csillag életében?
Helyes válasz: Mert e magok további összeolvasztása már nem szolgáltat energiát.
A könnyebb atommagok egyesülése a vascsoportig energiát szabadíthat fel, ezek további fúziója azonban már energiabefektetést igényel. A nagy tömegű csillag magja így elveszítheti az összeomlással szembeni támaszát.
8. A világegyetem nagy léptékű tágulásának szokásos kozmológiai leírásában hol található a tágulás középpontja?
Helyes válasz: Nincs a térben kitüntetett középpontja.
A kozmológiai tágulás nem egyetlen térbeli pontból kifelé repülő anyagfelhőként értendő. Nagy léptékben a térbeli távolságok növekednek, és a szokásos homogén modellben nincs kitüntetett központi megfigyelőhely.
