A világűr látványa könnyen lenyűgöz, de az igazi kaland akkor kezdődik, amikor a jelenségek magyarázatát is keresed. Ez a csillagászati kvíz arra hív, hogy az ismerős nevek mögött működő összefüggéseket is végiggondold, és ne pusztán a legjobban hangzó válaszra hagyatkozz.
A Naphoz közeli Merkúr jeges kráterei mellett azon is elgondolkodhatsz, mit jelentenek valójában egy látványos űrfelvétel színei. Aztán egy képzeletbeli, Budapest fölött veszteglő műhold terve kerül mérlegre, ahol a hétköznapi elképzelést már az égi mozgás szabályaival kell összevetned a döntés előtt.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: A jó válasz öröméért játssz ebben az agykarbantartó kvízben!. Utána jöhet ez a kihívás: Nálad lesz a hat pont az agymozgató kvíz végén?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik bolygó tesz meg legrövidebb idő alatt egy teljes fordulatot a saját tengelye körül?
Helyes válasz: A Jupiter.
A Jupiter nagyjából tíz óra alatt fordul meg a tengelye körül, gyorsabban a többi bolygónál. Mivel nincs szilárd felszíne, légkörének különböző szélességi övei nem teljesen azonos ütemben forognak.
2. Hogyan maradhat fenn vízjég a Merkúr egyes sarkvidéki krátereiben a Nap közelsége ellenére?
Helyes válasz: Egyes mély kráterfenekeket soha nem ér közvetlen napfény..
A Merkúr forgástengelyének kis dőlése miatt egyes sarkvidéki kráterek mélyére soha nem süt be közvetlenül a Nap. Ezek az állandó árnyékban lévő területek rendkívül hidegek lehetnek, így vízjeget is megőrizhetnek.
3. Mit jelent, ha egy csillagászati felvételt hamisszínes képként mutatnak be?
Helyes válasz: A mért sugárzási tartományokhoz választott, látható színeket rendelnek..
A hamisszínes képen a megfigyelt sugárzási tartományokat választott színek jelenítik meg. Így például a szemünk számára láthatatlan sugárzás eloszlását is áttekinthetjük, vagy könnyebben elkülöníthetjük az objektum különböző részeit.
4. Miért nem látunk tisztán zöld csillagokat akkor sem, ha egy csillag sugárzása a látható fény zöld tartományában a legerősebb?
Helyes válasz: Mert a csillag más színekben is erősen sugároz, és ezek fénye összeadódik..
Egy csillag nem csupán egyetlen színben sugároz, hanem hullámhosszak széles tartományában. Ha sugárzásának maximuma a zöld környékére esik, a többi színnel együtt a fénye inkább fehéresnek hat, nem tisztán zöldnek.
5. Mi jellemzi a Jupiter trójai kisbolygóinak két nagy csoportját?
Helyes válasz: A Jupiterrel közel azonos pályán, a bolygó előtt és mögött keringenek a Nap körül..
A Jupiter trójai kisbolygói a bolygóval közel azonos idő alatt kerülik meg a Napot. Két nagy csoportjuk a Jupiter előtt és mögött, a Nap és a Jupiter gravitációja által kialakított stabil térségek környezetében mozog.
6. Miért változik meg sok csillagkép jellegzetes alakja több tízezer év alatt?
Helyes válasz: Mert a csillagok egymáshoz képest is mozognak a térben..
A csillagképek csillagai nem mozdulatlanok, és általában nem is alkotnak szorosan összetartozó térbeli csoportot. Eltérő mozgásuk miatt hosszú idő alatt megváltozik a Földről látható alakzatuk, bár ez egy emberöltő során többnyire alig észrevehető.
7. Milyen jelek révén sikerült először közvetlenül észlelni két fekete lyuk összeolvadását?
Helyes válasz: A téridőben terjedő gravitációs hullámok révén..
Az egymás körül keringő, majd összeolvadó fekete lyukak gravitációs hullámokat keltenek. Ezek a téridő parányi nyúlásaként és összehúzódásaként érkeznek el hozzánk, amit rendkívül érzékeny műszerek mérnek.
8. Miért nem maradhat egy geostacionárius műhold állandóan közvetlenül Budapest fölött?
Helyes válasz: Mert a geostacionárius pályának az Egyenlítő síkjában kell húzódnia..
A geostacionárius műhold körpályán, az Egyenlítő síkjában és a Föld forgásával megegyező irányban kering, megfelelő keringési idővel. Csak így maradhat ugyanazon földfelszíni pont fölött, Budapest pedig nem az Egyenlítőn fekszik.
