Készen állsz a kihívásra?

Az ismerős sorok mögött kezdődik ez az irodalmi kvíz

Kvíz

Egy régen olvasott műből néha megmarad a hangulat, miközben a fordulatok és az összefüggések elmosódnak. Ez az irodalmi kvíz éppen ezt a különbséget teszi játékossá, mert az ismerős címek mellett a történetek és a megszólaló hangok megértésére is szükséged lesz.

Egy esti szekérút meghitt pillanatától egy végzetesen elakadt üzenetig vezet az út, közben Odüsszeusz különös óvintézkedését is fel kell idézned. A versek között pedig azon gondolkodhatsz el, hogyan férhet meg egymás mellett a rendezett élet és a nehezen megfogalmazható hiány.

Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Kíváncsiságból indulsz, tudásból jutsz tovább ebben a vegyes kvízben. Ezt is érdemes kipróbálnod: Világismeret élesben: földrajzi kvíz térképes segítség nélkül.

1/8
Mit választ magának a szerelmespár Petőfi Sándor A négyökrös szekér című versében?
Milyen művekből áll Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötete?
Milyen intézményben tölti gyermekkorának egy részét Oliver Dickens Twist Olivér című regényében?
Miért hiszi halottnak Rómeó a csupán tetszhalott Júliát Shakespeare tragédiájában?
Melyik költő versciklusa A szegény kisgyermek panaszai?
Miért kötteti magát Odüsszeusz a hajó árbócához a szirének közelében?
Milyen ellentétre épül Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című verse?
Egy regény elbeszélője egyes szám első személyben beszél. Melyik következtetés helytálló ebből önmagában?

A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata

1. Mit választ magának a szerelmespár Petőfi Sándor A négyökrös szekér című versében?

Helyes válasz: Egy csillagot.

A pár egy csillagot választ magának az esti szekérúton. A lassú haladás és az éjszakai táj egy hétköznapi utazást meghitt szerelmi emlékké alakít a versben.

2. Milyen művekből áll Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötete?

Helyes válasz: Rövid elbeszélésekből.

A jó palócok rövid elbeszélések, illetve novellák gyűjteménye, nem egyetlen regény. A történeteket a palóc falusi világ, a közösségi szokások és az emberi sorsok ábrázolása kapcsolja össze.

3. Milyen intézményben tölti gyermekkorának egy részét Oliver Dickens Twist Olivér című regényében?

Helyes válasz: Szegényházban.

Oliver szegényházban születik, és gyermekkorának egy részét is ilyen intézményben tölti. Dickens a kiszolgáltatott gyermek sorsán keresztül a szegényekkel szembeni intézményes kegyetlenséget is bírálja.

4. Miért hiszi halottnak Rómeó a csupán tetszhalott Júliát Shakespeare tragédiájában?

Helyes válasz: A barát tervét ismertető üzenet nem jut el hozzá..

Lőrinc barát üzenete nem jut el Rómeóhoz, ezért a fiú nem tud Júlia tetszhalálának tervéről. A tragikus végkifejletben döntő szerepet kap, hogy a szereplők nem ugyanazokkal az információkkal rendelkeznek.

5. Melyik költő versciklusa A szegény kisgyermek panaszai?

Helyes válasz: Kosztolányi Dezsőé.

A szegény kisgyermek panaszai Kosztolányi Dezső versciklusa. A költemények a gyermeki érzékelés, félelem és kíváncsiság világát idézik meg, de mindezt egy felnőtt költő alakítja művészi egységgé.

6. Miért kötteti magát Odüsszeusz a hajó árbócához a szirének közelében?

Helyes válasz: Hallani akarja éneküket, de nem akar engedni a csábításuknak..

Odüsszeusz hallani szeretné a szirének énekét, ezért kötteti magát az árbochoz, miközben társai fülét viasszal tömeti be. Előre megtiltja nekik, hogy eloldozzák, még akkor is, ha később erre kéri őket.

7. Milyen ellentétre épül Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című verse?

Helyes válasz: A rendezett, javakkal teli élet és a belső beteljesülés hiányának feszültségére.

A vers beszélője sorra veszi rendezett életének javait, mégis alapvető hiányérzettel szembesül. A zárlatban keresett kincs így nem egyszerűen egy újabb megszerezhető tárgy, hanem a belső beteljesülés kérdését sűríti magába.

8. Egy regény elbeszélője egyes szám első személyben beszél. Melyik következtetés helytálló ebből önmagában?

Helyes válasz: Az elbeszélő hangja nem azonosítható automatikusan a valódi szerzővel..

Az elbeszélő a műben megszólaló, megalkotott hang, ezért nem azonos automatikusan a szerző személyével. Az egyes szám első személyű történetmondó ráadásul mellékszereplő vagy megfigyelő is lehet, nem feltétlenül főhős.