Hat pontért most érdemes egy kis gondolatbeli űrutazásra indulni. Ebben a csillagászati kvízben az ismerős fogalmak mellé olyan összefüggések kerülnek, amelyeknél nem elég egy jól csengő név, azt is mérlegelned kell, hogyan működik a világűr.
A Hold nappali égboltja és a Titan tavai rögtön próbára teszik a földi tapasztalatainkat. Aztán egy napfogyatkozás fényes pereme is magyarázatra vár, miközben neked a látvány mögötti okot kell megtalálnod, nem pusztán felismerned a jelenséget.
Ha kedvet kaptál még egy tudáspróbához, próbáld ki ezt is: A szemed az eget látja, ez a csillagászati kvíz a tudásodat teszteli. Vagy folytasd ezzel: Ezen a műveltségi kvízen még a tájékozottak is elbizonytalanodhatnak! Meglesz az 5/8?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért fekete az ég a Hold felszínéről nézve még akkor is, amikor süt a Nap?
Helyes válasz: Mert nincs számottevő légkör, amely szétszórná a napfényt.
A Holdnak nincs számottevő légköre, ezért a napfény nem szóródik szét úgy, mint a földi levegőben. Emiatt a megvilágított holdfelszín fölött is fekete marad az ég, miközben a Föld nappali égboltját a légköri fényszórás teszi világossá.
2. Milyen folyadékok alkotják a Szaturnusz Titan nevű holdjának felszíni tavait és tengereit?
Helyes válasz: Főként folyékony metánt és etánt tartalmaznak.
A Titan felszíni tavai és tengerei főként folyékony metánból és etánból állnak. A rendkívül hideg holdon a metán párolgása, felhőképződése és csapadéka a földi vízkörforgáshoz hasonló körfolyamatot alkot.
3. Miért marad fényes gyűrű a Hold körül gyűrűs napfogyatkozáskor?
Helyes válasz: A Hold látszólagos átmérője kisebb a Napénál.
Gyűrűs napfogyatkozáskor a Hold kisebbnek látszik a Napnál, így nem tudja az egész napkorongot eltakarni. A Hold távolsága változik a Föld körüli pályáján, ezért a látszólagos mérete sem mindig ugyanakkora.
4. Mi okozza a közeli csillagok éves parallaxisát, vagyis látszólagos helyzetük periodikus elmozdulását a távoli háttércsillagokhoz képest?
Helyes válasz: A Föld Nap körüli keringése.
A Föld keringése során más-más helyről tekintünk a közeli csillagokra, ezért azok helyzete kissé eltolódik a távolabbi háttérhez képest. Ez a parallaxis távolságmérésre használható, és minél közelebb van egy csillag, annál nagyobb az éves parallaxis szöge.
5. Milyen égitest egy pulzár, amelytől szabályosan ismétlődő sugárzási impulzusokat észlelünk?
Helyes válasz: Gyorsan forgó neutroncsillag.
A pulzár gyorsan forgó, erősen mágneses neutroncsillag. Ha sugárzási nyalábja forgás közben rendszeresen a Föld felé fordul, ismétlődő impulzusokat észlelünk, hasonlóan egy világítótorony körbejáró fényéhez.
6. Melyik optikai elem gyűjti össze a fényt egy tükrös csillagászati távcsőben?
Helyes válasz: Homorú főtükör.
A tükrös távcsőben a homorú főtükör gyűjti össze és fókuszálja a beérkező fényt. A lencsés távcsővel ellentétben itt a fő képalkotó elem nem egy gyűjtőlencse, hanem egy fényvisszaverő felület.
7. Mi az ekliptika az égbolton?
Helyes válasz: A Nap látszólagos éves útja a csillagok között.
Az ekliptika a Nap látszólagos éves útja az éggömbön, amely a Föld Nap körüli keringéséből adódik. A bolygók többségét is ennek közelében látjuk, mert pályáik síkja viszonylag kis szöget zár be a Föld pályasíkjával.
8. Miért láthatunk egy távoli galaxist elnyúlt ívként egy előtérben lévő, nagy tömegű galaxishalmaz közelében?
Helyes válasz: A galaxishalmaz gravitációja eltéríti a háttérgalaxis fényét.
A nagy tömegű galaxishalmaz gravitációs lencseként eltéríti a mögötte lévő galaxis fényét. Emiatt a háttérgalaxis képe megnyúlhat, ívekre torzulhat, vagy akár több különálló képként is megjelenhet.
