Egy tiszta éjszakán az égbolt látványa önmagában is lenyűgöző, de a valódi történetekhez több kell a nézelődésnél. Ebben a csillagászati kvízben azt próbálhatod ki, mennyire tudod összekapcsolni a jól ismert égi látványokat a mögöttük működő folyamatokkal, és mikor érdemes felülvizsgálnod az első tippedet.
A Jupiter alakján éppúgy érdemes elgondolkodnod, mint azon, miért térnek vissza bizonyos meteorrajok a naptár hasonló napjain. Közben egy csillag fényének apró részleteit is értelmezned kell, amelyek olyan tulajdonságokról mesélnek, amelyeket a puszta fényes pontból nem olvashatnánk ki.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Műveltségi kvíz: Nyolc kérdés, amire sokan rávágják a választ, pedig nem ártana kétszer átgondolni. Ezt is érdemes kipróbálnod: Előkerül a jó válasz, amikor igazán szükséged van rá? Indulhat az agymozgató kvíz?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Miért lapult a Jupiter alakja a sarkainál, és miért szélesebb az egyenlítőjénél?
Helyes válasz: Gyors tengelyforgása miatt..
A Jupiter gyors forgása következtében az egyenlítői vidéke kidudorodik, így a bolygó nem tökéletes gömb. A Föld is lapult a sarkainál, de rajta ez az eltérés jóval kevésbé feltűnő.
2. Mi a napszél?
Helyes válasz: A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék árama..
A napszél főként elektronokból és protonokból álló részecskeáram, amely a Nap külső légköréből indul. Kölcsönhatásba lép a Föld mágneses környezetével, és fontos szerepe van az űridőjárás alakulásában.
3. Miért figyelhető meg sok meteorraj minden évben nagyjából ugyanabban az időszakban?
Helyes válasz: A Föld keringése során újra áthalad egy törmelékáramon..
A meteorrajok akkor jelentkeznek, amikor a Föld egy törmelékáram részecskéivel találkozik a pályáján. Sok ilyen áramot üstökösök hagytak maguk után, a légkörbe nagy sebességgel belépő szemcsék pedig fényjelenséget keltenek.
4. Miről árulkodik közvetlenül egy csillag színképének elnyelési vonalmintázata?
Helyes válasz: A csillag légkörében jelen lévő kémiai elemekről..
A különböző kémiai elemek atomjai meghatározott hullámhosszakon nyelnek el fényt, ezért jellegzetes vonalmintázatot hoznak létre. E mintázatok alapján a csillagok légkörének összetétele akkor is vizsgálható, ha magából az anyagukból nem tudunk mintát venni.
5. Milyen csillagcsoportosulást nevezünk gömbhalmaznak?
Helyes válasz: Sok, gravitációsan összetartozó csillag közel gömb alakú együttesét..
A gömbhalmaz csillagait a kölcsönös gravitáció tartja össze, és eloszlásuk nagyjából gömb alakú. Sok gömbhalmaz igen idős csillagokat tartalmaz, ezért a galaxisok múltjának kutatásában is fontosak.
6. Az év melyik szakaszában jár a Föld a legközelebb a Naphoz?
Helyes válasz: Január elején..
A Föld január elején halad át napközelpontján, míg naptávolpontját július elején éri el. Ez is mutatja, hogy az északi félteke nyarát nem a Naphoz való nagyobb közelség okozza.
7. Derült időt feltételezve a Föld mely részeiről figyelhető meg egy holdfogyatkozás adott szakasza?
Helyes válasz: Mindazokról a helyekről, ahol a Hold éppen a látóhatár fölött van..
Holdfogyatkozáskor a Hold felszínének megvilágítása változik meg, ezért a jelenséget mindenki láthatja, akinek a Hold a látóhatára fölött tartózkodik. A napfogyatkozás ezzel szemben a földi megfigyelő helyétől sokkal erősebben függ.
8. Hogyan árulkodhat egy nem látható bolygóról a csillaga színképvonalainak szabályosan ismétlődő eltolódása?
Helyes válasz: A bolygó gravitációja miatt a csillag is mozog, ami Doppler-eltolódást okozhat..
A bolygó és a csillaga közös tömegközéppontjuk körül keringenek, ezért a csillag sem marad teljesen mozdulatlan. Ha mozgásának van felénk, illetve tőlünk elfelé mutató összetevője, színképvonalai periodikusan eltolódhatnak, ami bolygó jelenlétére utalhat.
