Hat helyes válaszhoz most érdemes a bemagolt fogalmak mögé nézni, és végiggondolni, hogyan működik az élővilág. Ebben a biológiai kvízben a saját testedről és a természetben megfigyelhető jelenségekről szerzett tudásodat is használhatod, de minden döntésnél csak egy válasz állja meg a helyét.
A megszokott burgonya kapcsán azt kell felidézned, milyen növényi részt teszünk a tányérra, a polipnál pedig a gyors színváltás működése kerül elő. A halak táplálkozási kapcsolatai másféle gondolkodást kívánnak, ott egy szennyező anyag útját kell követned a táplálékláncban.
A következő tudáspróbát is megtalálod nálunk: Most a tudásodé a főszerep: hozz össze legalább 70%-ot ebben a műveltségi kvízben!. További agytornához pedig ezt ajánljuk: Egy kis agytorna a mai napra: Vajon meglesz legalább 6 jó válasz ebben a műveltségi kvízben?.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Hogyan mozog a rekeszizom nyugodt belégzéskor?
Helyes válasz: Összehúzódik és lejjebb süllyed..
Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, laposabbá válik és lefelé mozdul, ezzel növeli a mellüreg térfogatát. A tüdőben kialakuló nyomáscsökkenés hatására levegő áramlik be.
2. A burgonya melyik növényi szerv módosulásával kialakult részét esszük?
Helyes válasz: A szárát..
A burgonyagumó megvastagodott, föld alatti szár, amely tartalék tápanyagokat raktároz. A felszínén látható szemek rügyek, ezekből új hajtások fejlődhetnek.
3. Hogyan jut el az oxigén a szöcskék testének belsejében a szervekhez?
Helyes válasz: Elágazó légcsövek hálózatán át..
A szöcskék légcsőrendszere a test felszínén nyíló légzőnyílásokon keresztül kapcsolódik a külvilághoz. Az elágazó csövek közvetlenül a szövetek közelébe vezetik a levegőt, így az oxigén szállítása nem a keringési folyadék fő feladata.
4. Mi teszi lehetővé, hogy egy polip gyorsan megváltoztassa a bőrének színmintázatát?
Helyes válasz: A bőrében lévő festéksejtek kiterjedésének változása..
A polip bőrének festéksejtjeihez kapcsolódó izmok változtatják a pigmentet tartalmazó részek kiterjedését. Az idegrendszer által vezérelt gyors mintázatváltás az álcázásban és a jelzésekben is szerepet kaphat.
5. Melyik véralkotó vesz részt közvetlenül a sérült érfalat lezáró kezdeti dugó kialakításában?
Helyes válasz: A vérlemezkék..
A vérlemezkék megtapadnak az érsérülés helyén, aktiválódnak és egymáshoz kapcsolódva kezdeti dugót képeznek. Ezt a véralvadás során létrejövő fibrinháló erősíti meg.
6. Miben segítik a pillangósvirágú növényeket a gyökérgümőikben élő nitrogénkötő baktériumok?
Helyes válasz: A levegő nitrogénjéből a növény számára hasznosítható vegyületeket állítanak elő..
A gyökérgümők baktériumai a légköri nitrogént olyan vegyületekké alakítják, amelyeket a növény fel tud használni. Cserébe a növénytől szerves tápanyagokat kapnak, így ez kölcsönösen előnyös együttélés.
7. Miért fontos, hogy az emberi ivarsejtekben feleannyi kromoszóma legyen, mint a testi sejtekben?
Helyes válasz: Mert így a megtermékenyítéskor helyreáll a fajra jellemző kromoszómaszám..
Az ivarsejtek kialakulásakor a számfelező osztódás csökkenti felére a kromoszómaszámot. A petesejt és a hímivarsejt egyesülésekor a két készlet összeadódik, így a kromoszómaszám nem kétszereződik meg nemzedékről nemzedékre.
8. Miért lehet magasabb egy nehezen lebomló és nehezen ürülő szennyező anyag koncentrációja a nagy ragadozó halakban, mint a zsákmányhalaikban?
Helyes válasz: Mert sok szennyezett zsákmány elfogyasztásával felhalmozódhat bennük az anyag..
A ragadozó sok zsákmányállat elfogyasztásával azok felhalmozott szennyezőanyag-terheléséből is részesül. Ha az anyag nehezen bomlik le és lassan ürül, koncentrációja a tápláléklánc magasabb szintjein növekedhet, ezt biomagnifikációnak nevezik.
