Egy tiszta estén könnyű rácsodálkozni az égboltra, de az ismerős látvány mögött nem mindig azt találjuk, amit elsőre gondolnánk. Ez a csillagászati kvíz arra hív, hogy a felidézett ismeretek mellé egy kis következtetést is hozzáadj, és megkülönböztesd a látszatot a magyarázattól.
A Hold térképein tengerek szerepelnek, a Jupiteren pedig egy különös vörös folt vonzza a tekintetet. Ezek értelmezése után a távcsőválasztásnál is mérlegelned kell, mitől lesz igazán hasznos egy műszer, majd egy elszíneződő Hold látványa kínál újabb megfejtendő égi helyzetet.
Ha szívesen játszanál tovább, itt egy másik kvíz: Egy kifejezetten hangulatos agykarbantartó kvíz, ami tökéletes társ a mai kikapcsolódáshoz. Ezt is érdemes kipróbálnod: Szerezd meg a hat pontot ebben a műveltségi kvízben!.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Mik valójában a Hold felszínén látható, tengernek nevezett sötét területek?
Helyes válasz: Ősi lávából kialakult síkságok.
A holdi tengerek ősi lávafolyásokból megszilárdult, többnyire bazaltos síkságok. Sötétebb felszínük kevesebb napfényt ver vissza, mint a világosabb felföldek, nevük azonban nem valódi víztömegekre utal.
2. Melyik bolygó forgástengelye dől annyira, hogy a bolygó szinte az oldalán fekve kering a Nap körül?
Helyes válasz: Uránusz.
Az Uránusz forgástengelye csaknem a keringési pályája síkjában fekszik, ezért szokás úgy leírni, mintha az oldalán fekve keringene. Ez szélsőséges évszakos megvilágítási viszonyokat okoz, a pólusok hosszú időszakokra fordulhatnak a Nap felé vagy attól el.
3. Mi a Jupiter Nagy Vörös Foltja?
Helyes válasz: Egy óriási légköri örvény.
A Nagy Vörös Folt a Jupiter légkörében működő hatalmas, hosszú életű örvény. Nem szilárd felszíni képződmény, hanem a bolygó felhőzetének és légköri áramlásainak része.
4. Miért látszanak sötétnek a napfoltok a Nap látható felszínén?
Helyes válasz: Hűvösebbek a környezetüknél.
A napfoltok a Nap látható felszínének környezetüknél alacsonyabb hőmérsékletű területei, ezért tűnnek sötétnek. Erős mágneses terük akadályozza az energiát szállító anyagáramlást, de önmagukban ezek a foltok is intenzíven sugároznak.
5. Milyen égitestegyüttes az Androméda-köd néven is ismert objektum?
Helyes válasz: Egy önálló galaxis.
Az Androméda-köd valójában a Tejúttól különálló, spirális szerkezetű galaxis. A köd elnevezés abból az időből maradt fenn, amikor még nem ismerték fel biztosan az ilyen halvány objektumok valódi természetét.
6. Azonos nagyítás mellett mi a nagyobb átmérőjű távcsőobjektív vagy főtükör egyik legfontosabb előnye?
Helyes válasz: Több fényt gyűjt össze.
A nagyobb objektív vagy főtükör nagyobb felületen gyűjti a fényt, ezért halványabb objektumok megfigyelését is lehetővé teszi. A távcső használhatóságát tehát nem pusztán a nagyítás határozza meg.
7. Nyílt, sík látóhatár esetén nagyjából melyik napszakban kel fel a telihold?
Helyes válasz: Napnyugta táján.
Teliholdkor a Hold a Földről nézve a Nappal nagyjából ellentétes irányban helyezkedik el. Emiatt napnyugta környékén emelkedik a látóhatár fölé, és napkelte környékén nyugszik le, bár a pontos időpont változik.
8. Miért láthatjuk gyakran vörösesnek a Holdat teljes holdfogyatkozáskor?
Helyes válasz: A Föld légköre által megszűrt és eltérített napfény világítja meg.
Teljes holdfogyatkozáskor a Föld eltakarja a közvetlen napfényt a Hold elől, de a légkörén áthaladó fény egy része eljut a holdfelszínre. A rövidebb hullámhosszú fény erősebben szóródik, ezért a megmaradó, eltérített fény vöröses árnyalatot adhat a Holdnak.
