Egy kígyó gyors nyelvöltése olyan mozdulat, amelyet könnyű felismerni, de már érdekesebb kérdés, hogy mire szolgál. A biztosnak hitt tudás máskor is próbára kerül, amikor egy ismerős tárgy vagy név mögötti összefüggést kell felidézni. Ebben a nyolckérdéses játékban a királyi koronától egy megszólaló hangszerig vezet az út, közben pedig néhány régi iskolai emlék is előkerülhet. Minden feladvány három lehetőséget kínál, így akkor is érdemes végiggondolni a különbségeket, ha elsőre határozott válasz jut eszedbe.
A királyi cím és a koronázás kapcsolata rögtön felveti, mennyire jár együtt a hatalom és a hozzá tartozó szertartás. Innen egy afrikai folyó különös útvonalára kanyarodunk, ahol a térképről őrzött emlékedet kell előhívnod, nem pusztán egy nevet felismerned. Később egy működő csengő mellé képzelheted magad, és azon gondolkodhatsz, milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy valóban meghalld. Ezekben a helyzetekben nem mindig az első benyomás dönt, a részletekre figyelő olvasás legalább annyit érhet, mint a gyors emlékezet.
Még egy kvíz belefér? Ezt is ajánljuk: Ne maradj le a mai pontvadászatról: a legújabb agykarbantartó kvíz ma is tartogat pár érdekes fejtörőt. Utána jöhet ez a kihívás: Egy igazán szórakoztató agykarbantartó kvíz a mai napra, ha szereted a változatos feladványokat.
A kvíz kérdései és a megoldások magyarázata
1. Melyik magyar uralkodót nevezték kalapos királynak, mert nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával?
Helyes válasz: II. Józsefet.
II. József nem koronáztatta meg magát magyar királlyá, innen ered a kalapos király elnevezés. A koronázás elmaradásával a koronázási esküben vállalt kötöttségeket is elkerülte, és nagyobb szabadságot kívánt biztosítani reformjaihoz.
2. Melyik afrikai folyó keresztezi kétszer is az Egyenlítőt?
Helyes válasz: A Kongó.
A Kongó hatalmas ívet ír le Közép-Afrikában, ezért útja során kétszer keresztezi az Egyenlítőt. Vízgyűjtője az Egyenlítő mindkét oldalára kiterjed, ahol az esős időszakok eltérő időzítése segíti a folyó folyamatos vízutánpótlását.
3. Hogy hívják Toldi Miklós bátyját Arany János Toldi című elbeszélő költeményében?
Helyes válasz: György.
Toldi Miklós bátyját Györgynek hívják, és a testvérek közötti konfliktus fontos szerepet játszik a történet elindításában. György az udvari életben érvényesül, míg Miklós eleinte a családi birtokon él, és méltó feladatot keres rendkívüli erejének.
4. Melyik szópár tagjai azonos hangzásúak a mai magyar köznyelvben?
Helyes válasz: fojt–folyt.
A fojt és a folyt a mai magyar köznyelvben ugyanúgy hangzik, mert a j és az ly azonos hangot jelöl. Jelentésük és nyelvtani szerepük azonban eltér, a helység: helyiség és az egyelőre: egyenlőre párok tagjai pedig kiejtésükben is különböznek.
5. Miért nem jut el hozzánk hang egy működő csengőtől, ha azt tökéletes vákuum választja el tőlünk?
Helyes válasz: Mert a hang terjedéséhez anyagi közeg szükséges.
A hang mechanikai hullám, amely anyagi közeg részecskéinek rezgésével terjed. Vákuumban nincs ilyen közeg, ezért a csengő rezgése nem juthat el hangként hozzánk, miközben a fény áthaladhat a vákuumon.
6. Mire használják elsősorban a kígyók a levegőbe öltött villás nyelvüket?
Helyes válasz: A környezet kémiai anyagainak összegyűjtésére.
A kígyó a nyelvével kémiai anyagokat gyűjt a környezetéből, majd ezeket a szájpadlásán található Jacobson-szervhez juttatja. A nyelv két ága az irány meghatározását is segíti, mert a két oldalról származó minták összehasonlíthatók.
7. Melyik képalkotó technika használ apró kő-, üveg- vagy kerámiadarabokat?
Helyes válasz: A mozaik.
A mozaik képe apró, egymás mellé illesztett darabokból áll össze, amelyek lehetnek például kőből, üvegből vagy kerámiából. Az eljárást már az ókorban is használták padlók és falak díszítésére.
8. Melyik hangszerben kelti a hangot kettős nádnyelv?
Helyes válasz: Az oboában.
Az oboa hangját két egymáshoz illesztett nádlap rezgése kelti. A klarinét ezzel szemben egyszeres nádnyelvet használ, a fuvolánál pedig a befújt levegőnek a befúvónyílás peremével való találkozása indítja el a hangképzést.
